Az újonnan megalakult Országgyűlés hétfőn meghozta a döntést a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról.
A kilakoltatási moratórium meghosszabbításának célja, hogy biztonságban tartsa a nehéz helyzetbe került devizahiteles családok otthonát addig, amíg a Kúria nem hozza meg a döntést a devizahitelek ügyében – fogalmazott a Lánchíd Rádióban a KDNP alelnöke, Rétvári Bence.
A Civil Összefogás Fórum szerint a kilakoltatásokat leginkább azokban az esetekben kellene elhalasztani, amikor az adós a lakására felvett jelzáloghitele miatt került nehéz helyzetbe. A hétfőn megszavazásra került beadvány minden olyan devizaalapú kölcsönre vonatkozik, ahol ingatlanalapú a bejegyzett jelzálog, tehát az olyan autóhitelekre és szabad felhasználású kölcsönökre is, amelyek esetében a jelzálog ingatlanalapú.
Ugyanakkor a fideszes Csöbör Katalin miskolci országgyűlési képviselő kezdeményezésére a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is, amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom. Így a továbbiakban nem alkalmazható a moratórium, ha az ingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, amely írásban vállalja, hogy a birtokba vételtől számított két éven belül felújítja az ingatlant, és a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás, helyben maradás elősegítése érdekében pályázatot ír ki a bérbeadására.
Csöbör Katalin módosító javaslata indoklásában azt írta: e szabályozás alkotmányosan igazolható indoka, hogy a települések fennmaradásának gyakorlatilag feltétele, hogy minden eszközzel segítsék munkahelyek létrehozását, vállalkozások létesítését. Ehhez pedig szükséges, hogy helyben lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek.
Most nagyjából 150 ezer család van, akinek az otthonát mindenképpen meg kell menteni – mondta a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása kapcsán Zsigó Róbet, a Fidesz szóvivője az M1 Az Este című műsorában hétfőn. Gulyás Gergely szerint a Kúria döntése után két héttel a kormány elkészíti a devizahiteles törvényjavaslatot.
A most megszavazott döntés értelmében tehát a kilakoltatási tilalom addig tart, ameddig meg nem születik a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály. A bankok addig senkinek az otthonát nem árverezhetik el, és senkit nem rakhatnak ki az utcára. A moratórium meghosszabbítását a már zajló végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
Az adósmentés eme fázisában viszont adódik a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha az adósok a moratórium védőernyője alatt nem fizetik a törlesztőrészleteket, mondván, hogy a devizahitel-törvény meghozásakor újraszámolt hitelösszeg úgyis jóval kevesebb lesz a mostanitól. Az ügyben Damm Andreát, a devizahitelperek által ismertté vált ügyvédnőt kérdeztük.
„Senkinek nem ajánlom, hogy a moratórium védelmére hivatkozva megtagadja a fizetést. Igaz, hogy nem lakoltatják ki, de ne feledjük, hogy addig, amíg idáig eljutna, megannyi kellemetlenségen keresztül átesik – figyelmeztetett az ügyvédnő. – Az, aki eljátszik a gondolattal, hogy nem fizet tovább, nem tudja, milyen tortúrát vállal, ráadásul olyan kimenettel, aminek a végét még ő sem látja. Gondoljunk csak bele, a moratórium valóban megvéd attól, hogy ne rakjanak az utcára, de amíg ide eljut, addigra már a kérdéses ingatlan nem lesz az ő nevén, a havi munkabérből megy a letiltás, és nagy valószínűséggel a nevén szereplő ingóságai (gépjármű, híradástechnikai cikkek stb.) már árverezésre kerültek.”
„A moratórium lejártával – amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik – viszont már akár másnap is elvehetik az ingatlant. Összességében azt tudom nyomatékosan tanácsolni, hogy ameddig a kormány nem rakja rendbe törvényi szinten a dolgokat, addig ne hazardírozzon ezzel az, aki tudja fizetni a hitelét” – figyelmeztet Damm Andrea.
Rogán Antal korábban egy sajtótájékoztatón sürgette a Kúriát, hogy a még nyitott kérdésekben, az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében minél hamarabb tárgyaljon és döntsön. „Ha ezzel kapcsolatban a Kúria akár május végéig, akár ( ) júniusban állást foglal, a Fidesz képviselőcsoportja nevében arra tudok ígéretet tenni, hogy abban a pillanatban – a Kúria döntését figyelembe véve – a devizahitelesek helyzetének rendezéséről szóló törvény meg fog születni és a parlament elé kerül” – mondta a Fidesz frakcióvezetője.
A Hír Televízió P8 című műsorában ehhez hozzátette még: a pénzintézetek is érdekeltté válnak abban, hogy rendezzék a helyzetet. Az üggyel kapcsolatban korábban Rétvári Bence elmondta a Magyar Nemzetnek, hogy a tiltás a devizaprobléma rendezéséig érvényben marad, s előfordulhat, hogy a folyamat végén a bankoknak újra kell számolniuk a tartozások összegét.
