A kormánypárti politikusok sajtótájékoztatóján csütörtökön Miskolcon Csöbör Katalin azt mondta: természetesen egyetért azzal, hogy a kormány törvénymódosítással kezdeményezi a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig.
A parlament tavaly novemberben döntött arról, hogy április 30-áig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot. Korábban a végrehajtói és a közjegyzői kamara is arról beszélt, szükségessé válhat, hogy a jogalkotók a devizaügy végleges rendezéséig meghosszabbítsák a kilakoltatás-stop határidejét.
Az üggyel kapcsolatos CÖF-állásfoglalást ide, a Magyar Nemzet témában írt cikkét pedig ide kattintva olvashatja.
Ugyanakkor jelezte: ő is törvénymódosítást kezdeményez, hogy a jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó program során jutottak – elsősorban lakótelepi – lakáshoz, és ott „képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkreteszik az ott élőket”, a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik. Tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása mögé bújik – fűzte hozzá.
Kriza Ákos emlékeztetett: megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy Miskolc lakótelepeit megszabadítják azoktól az „antiszociális elemektől”, amelyek még a korábbi, szocialista városvezetés idején költöztek a lakótelepekre, és „mérhetetlen károkat okoztak”.
Mint mondta, ez emberek „kitelepítését” megkezdték, több mint ötven család hagyta el a hatósági ellenőrzések után lakását; ez a folyamat május elsejétől felgyorsul, a tervek szerint az őszi hónapokig a fészekrakók 90 százalékát „el fogják távolítani” a lakótelepekről, és az egész Fészekrakó program végére pontot tesznek.
Csöbör Katalin ehhez hozzátéve azt mondta: a miskolci önkormányzat már eddig is megtette a megfelelő jogi lépéseket, és a cél továbbra is az, hogy a jogtalan lakáshasználókat kiköltöztessék. Közölte azt is: egyeztetett Balog Zoltánnal, és az emberi erőforrások minisztere támogatja a kezdeményezést; nem fogja senki megakadályozni, hogy „a társadalmi együttélésre képtelen elemek” továbbra is tönkretegyék a lakótelepeken élők életét.
A Fészekrakó-ügy hátterében az áll, hogy a Miskolcon található Avas-lakótelepen a gyanú szerint csalással jutottak hozzá több száz lakáshoz a tulajdonosok. A módszer az volt, hogy a lakásra hamis jövedelemigazolással vették fel az államilag támogatott Fészekrakó hitelt, az önrészt az azóta megszüntetett szociálpolitikai kedvezmény jelentette. Az ügyben hitelügyintézők és ügyvédek is részt vehettek.
Mára az ott élő emberek Kriza Ákos elmondása szerint az anyagiak mellett a közösségi normák be nem tartása miatt is a középpontba kerültek. A polgármester egy Lánchíd Rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy sokan máig sem fizettek se közüzemi számlákat, se hiteltörlesztést.
Egyébként az ország nagyvárosai közül elsőként itt, Miskolcon hozták létre egy évvel ezelőtt az önkormányzati rendészetet a közbiztonság javításának érdekében. Vincze Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet igazgatója a Hír Televíziónak azt mondta, a külterületeket ellenőrzik, ahol nagy gondot jelent a szemetelés, valamint az illegális házfoglalók. „Vidékről, más településekről, a város más részeinek alacsony komfortfokozatú lakásaiból vagy volt fészekrakós lakásokból is költöznek ide emberek” – tette hozzá.
A több száz vádlottat érintő Fészekrakó-ügyben összesen négy per van folyamatban. A legnagyobb, 278 vádlottat érintő, milliárdos nagyságrendű visszaélés elsőrendű vádlottja B. Marianna ügyvéd. Ellene és társai ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette, valamint különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette, illetve más bűncselekmények miatt emeltek vádat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a következőt mondta a programról 2005 januárjában: az újabb lépés az igazságosabb lakástámogatási rendszer felé azt jelenti, hogy a Fészekrakó program révén a 30, illetve 35 év alattiaknak, más-más konstrukcióban, a kormányzat jelentős támogatást nyújt a lakáshoz jutás megkönnyítése érdekében. Az „igazságosabb lakástámogatási rendszert” kihasználók miatt aztán áldatlan állapotok uralkodtak el a lakótelepen. Megjelentek az ágyi poloskák, többen vécének használták a lépcsőházat, előfordult, hogy egy lakásban tizenöten-húszan laktak. Az MNO avasi riportjában azt mesélték az ott lakók, hogy a fészekrakók néven elhíresült beköltözők miatt eladhatatlanná váltak a telep lakásai.
