Április 30-a bizonyosan fontos dátum lesz a devizaügyekben. Az Európai Bíróság ekkor, vagyis jövő szerdán hirdeti ki döntését az úgynevezett Kásler-perben. Az uniós ítélet nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Kúria kiegészítse decemberi jogegységi határozatát, s állást foglaljon abban, mikor felel meg az átláthatóság követelményének a bank egyoldalú szerződésmódosítása. A jogegységi döntés amiatt nyer különös jelentőséget, mert a devizaügy rendezésének jogi feltételei a Kúria határozata után válnak egyértelművé, s az Országgyűlés ezt követően fogadhatja el a hitelkérdést végérvényesen rendező jogszabályt. Az új előírások kialakítása azonban minden bizonnyal őszre marad, a Kúria ugyanis csak hónapok múltán, az augusztus végéig tartó ítélkezési szünetet követően hozhatja meg állásfoglalását. A jogalkotásnak így várakoznia kell.
A hitelezők azonban nem várakoznak, s bizonyos esetekben – a végrehajtási eljárás végén – az otthonát is el kell hagynia a devizahitelét visszafizetni nem tudó családnak. Az érintetteket április 30-ig védi a kilakoltatási moratórium, addig egy kölcsönfelvevőt sem tesznek utcára a végrehajtók. Szakmai és civil felvetések korábban a határidő meghosszabbítását szorgalmazták. Úgy tudjuk, a lehetőséget a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is mérlegeli.
– Elfogadható megoldásnak tartja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, hogy a kilakoltatási tilalom tovább tartson – közölte a szervezet elnökségi titkára, Schmidt Zoltán. A kamara szerint a moratórium mindaddig érvényben maradhatna, amíg a devizahitel-adósok ügyét végleg nem rendezi a jogszabály. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet: a mostani rendelkezések értelmében május elseje és november utolsó napja között végrehajthatók a kilakoltatások. Mivel az előírások módosításáról egyelőre még nem született döntés, a végrehajtók a következő héttől hozzáláthatnak a jogerős végzések teljesítéséhez.
Schmidt Zoltán ennek kapcsán arról beszélt, hogy a végrehajtó nem mérlegelhet, nem veheti figyelembe az adós hátterét, az eset részleteit. A kilakoltatás vagy más intézkedés csak akkor mellőzhető, ha a hitelező haladékot ad az adósnak, esetleg eláll a végrehajtástól. A folyamatot emellett a bíróság végzése is megakaszthatja – az adósok az ügyükben eljáró ítélkező fórumnál kezdeményezhetik a végrehajtás felfüggesztését. Kérelmük akkor lehet eredményes, ha megfelelő dokumentummal igazolják, hogy nem sújtották őket rendbírsággal, és van olyan méltányolható körülmény, amely indokolttá teszi a folyamat megállítását.
A teljes cikket a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja.
