A törvény szerint a december 1-jétől március 1-jéig tartó téli kilakoltatási moratórium idején a végrehajtó a lakóingatlan kiürítését elhalaszthatja, ha a kötelezett magánszemély. Erre nincs lehetőség, ha önkényesen elfoglalt lakásról van szó vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki. Továbbá a bíróság a kiürítés végrehajtására utasít, ha a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult, vagy ha a végrehajtást kérő a halasztás idejére gondoskodik a kötelezett elhelyezéséről, vagy ha a végrehajtást kérő magánszemély valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül az ő lakhatása nincs biztosítva.
A szociális hálózat megerősítésével, a hatóságok közös ellenőrzésével, a védekezési tervek és eszközök felmérésével veszi kezdetét a téli időszakra való felkészülés – közölte a minap a feladatok koordinálásával megbízott katasztrófavédelmi főigazgató szerdán Budapesten.
Legutóbb november utolsó napjaiban, Újpesten történt kilakoltatás.
A kilakoltatási ügyek fő gyökere a devizahitel-adósság szinte kezelhetetlen szintje, ami ellen a kormány minden eszközzel eredményesen harcol.
A Bírósági Végrehajtói Kamara november elején azt közölte az MTI-vel, hogy a végrehajtási ügyek száma az előző évhez képest némileg nőtt, de jobbára idén is „kis követelések” miatt indult. A sikeres ingatlanárverések száma jelentősen csökkent, és nem éri el az összes végrehajtási ügyek fél százalékát.
A kilakoltatási moratórium mellett október 15. és április 15. között, a fűtési szezon alatt egyes közfeladatot ellátó állami és önkormányzati intézményeknél tilos kikapcsolni a közműveket.