Idén ősszel sem marad el az óraátállítás, és bár az Európai Unió évek óta tervezi a rendszer megszüntetését, 2025-ben még mindig visszatérünk a téli időszámításhoz. A téli időszámításra való 2025. október 26-án, vasárnap hajnalban térünk át. Ekkor hajnali három óráról kettőre kell visszaállítanunk az órákat, vagyis egy órával tovább aludhatunk majd.
A legtöbb modern eszköz, például az okostelefonok, laptopok és számítógépek automatikusan átállnak, de az analóg órákat, konyhai eszközöket és egyes autók óráját magunknak kell átállítanunk.
Miért vezették be az óraátállítást?
Az óraátállítást Európában 1916-ban vezették be először, majd évekkel később elhagyták, ám a 70-es években újra bevezették, hogy csökkentsék az energiafelhasználást. Az évek során azonban számos tanulmány kimutatta, hogy ez a hatása elhanyagolható,
ezzel szemben azonban az időszámítás egészségre gyakorolt káros hatása jelentősebb.
2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett a gyakorlat eltörlésére, miután egy online közvélemény-kutatásban az európaiak 84 százaléka támogatta ezt.
Azonban a tagállamok közötti nézeteltérések miatt a döntés egyelőre nem született meg.
Főbb vitapontok:
- Állandó nyári vagy téli időszámítás?
- Az egységes időzóna kérdése
- Gazdasági és társadalmi hatások
Arról, hogy az óraátállítás megszűnése mikor fog megvalósulni, egyelőre nincs hír. Addig is egy kis odafigyeléssel felkészülhetünk, hogy minél kevésbé viseljen meg minket.
Az óraátállítás negatív hatása a szervezetünkre
Az óraátállítás többet jelent annál, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. Szervezetünket ugyanis ennél jobban megviseli. Néhány napig, sőt akár egy-két hétig is hatással lehet a pihenésünkre, alvásunkra vagy a munkánkra, ezáltal a teljesítményünkre is.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva azt írják, hogy az óraátállítás utáni napokban statisztikailag kimutathatóan megnő a halálozások száma, főként szívinfarktus és stroke miatt.
A kutatók több tízezer egészségügyi adatot elemeztek, és azt találták, hogy
a szervezet belső órájának megzavarása akár 5–10 százalékkal is növelheti a szív- és érrendszeri események előfordulását.
A szervezetünk napi működése a belső óránk szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó úgynevezett cirkadián ritmushoz igazodik. Ha ez a ritmus bármilyen okból – például éjjeli munkavégzés, alvászavar, rendszeres éjszakázás – felborul, az hatással van a szervezetünk működésére. A következő panaszokat okozhatja a cirkadián ritmusban bekövetkezett változás:
- Rossz közérzet
- Fejfájás
- Fáradtság
- Ingerlékenység, lehangoltság
- Koncentrációzavar, szórakozottság
- Emésztési zavarok
- Étvágytalanság
- Álmatlanság
- Szívbántalmak
A szervezetünknek akár több napra is szüksége lehet, hogy alkalmazkodjon a megváltozott ritmushoz. Érdemes ezért az átállás utáni napokban tudatosan odafigyelni magunkra.
