Mint megtudtuk, a CÖF-höz az utóbbi időben számos jelzés érkezett a hitelfelvevőktől. Az adósok rendszerint arról számoltak be: már megkapták az értesítést a kilakoltatási moratórium közelgő határidejéről, s ezzel arról, hogy otthonukat rövidesen el kell hagyniuk. A civil szervezet emiatt is sürgeti – átmeneti megoldásként – a moratórium meghosszabbítását. Csizmadia László megjegyezte: mindeközben a Kúriától gyors, de megfontolt ügyintézést várnak.
A devizahitel-csapda egymillió embert érint közvetlenül, a kártételek helyreállításában azonban – így vagy úgy –, de az ország többi kilencmillió lakosa is részt vállalhat – mondta az alapító szóvivő, aki szerint a helyzet végleges rendezése mindezek miatt a társadalom szolidaritását követeli meg. De emellett azt is, hogy akinek van kézzel fogható és hatékonynak mutatkozó ötlete, terjessze azt a közvélemény elé. Csizmadia László úgy véli: az eddig főként csak kritikai hangot megütő ellenzéki pártok a következő napokban, hetekben közzétehetnék, milyen hathatós módszerekkel oldanák meg a devizaügyeket.
A magáncsőd intézménye – ha idehaza megvalósulna – leginkább azokon a családokon segíthetne, amelyek legfeljebb két-három milliós tartozást halmoztak fel – így vélekedett a megoldási lehetőségeket firtató kérdésünkre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Tóth Ádám szerint a módszer elsősorban a közműszámlákkal elmaradó személyeknek mutathatna kiutat. A devizaprobléma rendezésében azonban a magáncsőd csak közvetve kaphatna szerepet.
Hasonlóan nyilatkozott nemrégiben az igazságügyi tárca államtitkára is. Rétvári Bence a Magyar Nemzetnek márciusban arról beszélt: lényegében két lépcsőben foglalkoznának a lakossági adósságok ügyével. Elsőként a devizajogszabályról szavazna az új Országgyűlés, így elrendezve a banki kölcsönök okozta gondokat. Ezután kerülhetne napirendre a családi csődvédelem. – Utóbbi szabályrendszer nem a devizahitelesek megsegítését szolgálná, inkább azoknak nyújtana menedéket, akik például hitelkártya-tartozást halmoztak fel, fogyasztási kölcsönnel maradtak el, esetleg a közműszámlákat nem tudják kifizetni – mondta a politikus. Hozzátette: a családi – más néven fogyasztási – csődvédelem eljárása, intézményrendszere a kisebb adósságok kigazdálkodásához kínálna segítséget.
Ismert, a végrehajtói és a közjegyzői kamara szerint szükségessé válhat, hogy a jogalkotók a devizaügy végleges rendezéséig meghosszabbítsák a kilakoltatási moratórium április végi határidejét. A Magyar Nemzet úgy tudja, a szaktárca már elemzi a feltételeket.
