Giró-Szász András az MTI kérdésére adott tájékoztatásában hozzátette, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti.
A parlament tavaly novemberben döntött arról, hogy április 30-ig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot. Korábban a végrehajtói és a közjegyzői kamara is arról beszélt, szükségessé válhat, hogy a jogalkotók a devizaügy végleges rendezéséig meghosszabbítsák a kilakoltatási moratórium határidejét.
Az üggyel kapcsolatos CÖF-állásfoglalást itt, a Magyar Nemzet témában írt cikkét pedig ide kattintva olvashatja.
A Nem Adom a Házamat csoport a kilakoltatások és a banki végrehajtások leállítását követelte szerdán az Oktogonnál tartott demonstrációján.
Rétvári Bence a Magyar Nemzetnek márciusban arról beszélt: lényegében két lépcsőben foglalkoznának a lakossági adósságok ügyével. Elsőként a devizajogszabályról szavazna az új Országgyűlés, így elrendezve a banki kölcsönök okozta gondokat. Ezután kerülhetne napirendre a családi csődvédelem. – Utóbbi szabályrendszer nem a devizahitelesek megsegítését szolgálná, inkább azoknak nyújtana menedéket, akik például hitelkártya-tartozást halmoztak fel, fogyasztási kölcsönnel maradtak el, esetleg a közműszámlákat nem tudják kifizetni – mondta a politikus. Hozzátette: a családi – más néven fogyasztási – csődvédelem eljárása, intézményrendszere a kisebb adósságok kigazdálkodásához kínálna segítséget.
