Az euróválság szappanoperája Olaszországban folytatódik

Silvio Berlusconi főszereplésével folytatódik az európai adósságválság szappanoperája.

A mediterrán ország hitelfelvételi költségei jelentősen megugrottak, miután bizonytalanság lett úrrá a belpolitikai helyzetet illetően. Félő, hogy Görögország után az olasz állam lehet az adósságválság következő áldozata. Az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi pályafutása legnehezebb vizsgája elé néz kedden, ugyanis egy éven belül ez lesz az ötödik bizalmi szavazás kormánya ellen. Helyzetét súlyosbítja, hogy már hétfőn kénytelen volt cáfolni a lemondásáról szóló híreszteléseket.

Csúcson az olasz államkötvények hozamai

A piacok szerint egyre inkább kétséges, hogy Olaszország vajon vissza tudja-e fizetni valaha adósságait. Az olasz államkötvények hozamai rég nem látott magasságokban vannak: a 10 éves lejáratú államkötvények hozamai hétfőn már a 6,5 százalékot is meghaladták. Egyéves futamidejű állampapírok esetében a hozam 6,3 százalékra ugrott még pénteken. Összehasonlításképpen Németországban ugyanez a hozam 0,26 százalék.

Az Európai Központi Bank (EKB) nem is volt rest rögtön befektetni – kötvénypiaci intervencióként –, méghozzá az olasz papírok mellett spanyol államkötvényeket is vásárolt hétfő délelőtt a másodlagos piacon. Utóbbi kötvények hozama 5,65 százalék volt. A Dow Jones üzleti hírügynökség szerint az EKB ötéves futamidejű papírokat vásárolt.

Richard Hunter, a Hargreaves Lansdown Stockbrokers elemzője szerint a hozamok megugrásának sokkal inkább politikai, mintsem gazdasági okai vannak. „Berlusconi számára ez lehet a vég kezdete” – mondta a BBC-nek. Összehasonlításképp az elemző megjegyezte, hogy miért is kényes téma az olasz belpolitikai helyzet: „Görögország az euróövezet GDP-jének két százalékáért felelős, míg Olaszország a harmadik legnagyobb gazdaság Francia- és Németország mögött”.

Az általános bizonytalanságra jó példa a berlini Sentex gazdaságkutató cég felmérése, mely szerint több mint kétéves mélypontra süllyedt az euróövezet gazdaságába vetett befektetői bizalom – legutóbb 2009 nyarán volt ilyen alacsony az index. A felmérés szerint az elhúzódó adósságválság, a tőzsdék gyenge szereplése, valamint a politikusok és a bankárok válsághoz való hozzáállása található a legfőbb okok között. „Ez azt jelenti, hogy európai szinten intenzíven számítanunk kell egy küszöbönálló recesszióra” – áll berlini cég jelentésében. Ezzel a Sentex is beállt a borúlátó elemzők sorába.

Mi lesz Berlusconi sorsa?

Kedden a 2010-es költségvetés zárszámadásáról szavaz a képviselőház, miután az október 11-i voksoláson nem született többség – a kormány és az ellenzék 306-306-ra végzett. Három nappal később Berlusconi bizalmat kapott a folytatáshoz, de az olasz sajtó szerint kétséges, hogy hasonló eredmény születik kedden is. Roberto Maroni belügyminiszter szerint „nincs meg a többség”.

Ugyanakkor Berlusconi szerint kormánya továbbra is többséget élvez, annak ellenére is, hogy az utóbbi napokban a miniszterelnök távozását sürgeti az ellenzéki oldal. „Nem hiszek bábminiszterelnök vezette szakértői kormányban, és a koalíció bővítésében sem” – jelentette ki. Mindenesetre ha az olasz kormányfő nem kap többséget, Giorgio Napolitano államfő a pártokkal egyeztetve dönthet a politikai folytatásról.

Még a Berlusconi-család birtokában lévő Il Giornale szerint is csak 20 százalékos Berlusconi maradási esélye.

Megszorítások Franciaországban

Az olasz belpolitikai problémák mellett „jelentéktelen” mellékszálnak tűnhet a francia miniszterelnök által bejelentett megszorítócsomag. Saját szavai szerint 1945 óta az egyik legszigorúbb költségvetést jelentette be hétfőn Francois Fillon. A miniszterelnöknek az a célja, hogy a gazdasági lassulás ellenére Franciaország tartani tudja a deficitcsökkentésre tett ígéreteit, s hogy az alacsonyabb kamatozású hitelfelvétel érdekében megtarthassa „AAA”-s minősítését.

„Többéves erőfeszítés áll előttünk” – mondta Fillon. „Ahhoz, hogy 2016-ban zéró legyen a deficit, márpedig ez a célunk, több mint 100 milliárd eurót kell megtakarítanunk” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatón. A francia kormány jövőre 4,3 százalékos, 2013-ban pedig 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.