Ki fog itt új lakást építeni?

2009 óta abban reménykedett az európai és a hazai lakáspiac, hogy képes lesz megkezdeni a válságból való felemelkedést.

Gabay Balázs
2011. 11. 08. 9:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kínában két írásjellel jelzik a válság szót: az első a veszélyt, a második viszont a lehetőséget jelenti. Ez utóbbi az, amiről szeretnék most beszélni – kezdte See Lian Ong, a FRICS elnöke. – A globális munkaerő 10 százalékát foglalkoztatja az építőipar, a világon meglévő ingatlanok pedig a globális összvagyon mintegy 70 százalékát teszik ki – vágta földhöz hallgatóságát rögtön az elején a kínai szakember. A magyar GDP az utóbbi időben meglehetősen statikus volt, Oroszországban, Indiában vagy Kínában ezzel szemben komoly növekedést tapasztalhatunk. Ez biztató – emelte ki.

Elmondta, a legtöbb befektetés jelenleg Dél-Amerikába áramlik, a Közel-Keletről pontosan ennek ellenkezője mondható el. A multinacionális cégek folyamatosan vonják ki tőkéjüket előbbi régióból, ettől függetlenül régión belüli és régióközi tőkeáramlás is várható a következő időszakban. Oktatni kell első körben a brazil, avagy a kínai munkaerőt, minőségjavulást csak ezt követően lehet majd elvárni.

Elképesztő ütemű információáramlás

7,3 billió dollárt tesz ki jelenleg a globális építőpiaci teljesítmény. A lakosságnövekedés és a gyors urbanizáció nagy nyomás alá helyezi a kormányokat, melyeknek ki kell elégíteniük az új igényeket. Kínában 20 olyan város van, mely 10 millió feletti lakossal rendelkezik. Az építőipar a gazdasági növekedés legtisztább mutatója, így nincs más hátra, mint felpörgetni azt – hangsúlyozta a szakember. Ha a jelenlegi energiafogyasztást tartani kívánjuk, akkor rövidesen már három Földre lenne szükségünk. Ezért is fontos, hogy a technológiai fejlesztések ne álljanak le, emellett pedig a szakértelem, az információáramlás követése is elsőrendű. Egy diák első éves egyetemistaként összegyűjtött tudása a negyedik évben már elavultnak számít.

Negatív a hangulat

Milyen az ingatlanpiaci hangulat ma Magyarországon? – tette fel a kérdést Andrea Sartori, a KPMG közép-kelet-európai régiójának vezetője. A RaM hallgatósága szerint egyértelműen negatív. A bankvezetők panelbeszélgetése során az is kiderült, miért. Az eredmény abszolút nem meglepő, a magyar ingatlanpiaci hangulat jelenleg egyáltalán nem befektetőbarát. Érdekesség, hogy a tavalyi konferencián a válaszadók több mint 50 százaléka még bizakodó volt, ez mára teljesen megváltozott. Gyárfás Sándor, az Erste Bank üzletági igazgatója úgy vélte, a legutóbbi uniós konferencián a görögökkel kapcsolatban megszületett döntés sem volt képes megmozdítani a piacot. Július óta nagyon komoly lassulás jellemző az ingatlanpiacra.

Amíg Csehország 14 százalékát fedi le a kelet-európai ingatlanbefektetéseknek, addig Magyarország mindössze hatszázalékos szeletet tudhat magáénak ebből a „tortából”. Noah M. Steinberg, a WING elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: most meg kell békélni a helyzettel, de biztosra vehető, hogy ebben a régióban is meg fog változni a hangulat. Viszont a bankok ingatlanfinanszírozási készségének muszáj megváltoznia, enélkül ugyanis nem lehetséges a kilábalás a válságból. Török Árpád, a Trigránit vezérigazgatója kétségesnek látja, hogy a magyar piaci tranzakció visszakapaszkodjon a 2 milliárdos küszöbre. Ehhez nem áll rendelkezésre elegendő eszköz. Adány Tamás, az OTP Jelzálogbank prominense ehhez annyit tett hozzá: a kiemelkedés egyik motorja Oroszország lehet.

Elhangzott, a magyar hitelállomány értékvesztettsége nagyjából 40 százalékos. A régióban hazánk ezzel a középmezőnyben helyezkedik el, Ausztria szerepel a legjobban, ezen a téren tehát nem változott a helyzet tavaly óta. Gyárfás Sándor úgy vélte, a kevés banki tranzakció a legfőbb oka annak, hogy ezen a piacon nem látszódik még a válság vége. A befektetők és a bankok megfelelő együttműködése viszont elindíthat pozitív folyamatokat.

A vendégek többsége úgy vélte, hogy nagyon nehéz ma banki finanszírozáshoz jutni Magyarországon. Török Árpád elmondta, fontos különbséget tenni a fejlesztésfinanszírozás és a refinanszírozás között. Mindig az ár a kérdés persze. Kifizetődő lesz-e a projekt azon az alapon, ahogy a bank képes finanszírozni? Lengyelország ilyen szempontból kiemelkedik a régióból, itt a finanszírozás mindkét fajtájához sokkal könnyebb hozzájutni. Noah Steinberg kiemelte, már 2005-ben sem volt könnyű finanszírozáshoz jutni, pedig sokan nem így emlékeznek vissza a válság előtti időszakra. Ha ebből indulunk ki, akkor a mostani helyzetből is van kiút. A bankok Ausztriában, Szlovákiában és Lengyelországban a legnyitottabbak az új fejlesztésekhez való hitelezésre. Magyarország a sor végén található ebben a vizsgálatban.

1943 óta nem adtak át olyan kevés lakóingatlant, mint 2011-ben, hangzott el a panelbeszélgetések során, ettől függetlenül bizonyos, hogy az emberek előbb-utóbb szeretnének majd elköltözni a panellakásokból, a leromlott állapotú házaikból. Szükség van tehát új lakások építésére. Jelenleg ugyanis a befektetők elsősorban szállodákat és irodákat építenek, lakásokat csupán elvétve.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.