A Fitch az eurózóna idegeivel játszik

A Fitch szerint a francia és a német adósbesorolástól függ az EFSF osztályzata. A hitelminősítő elismerte, hogy döntéseinek súlyos kockázatai lehetnek.

A Fitch Ratings szerint főként Franciaország és Németország lehetséges legjobb, „AAA”-s osztályzatának sorsától függ az euróövezet pénzügyi mentőrendszerének (EFSF) szintén legmagasabb, „AAA”-s adósságbesorolása is. A hitelminősítő keddi elemzésében közölte, hogy miután a minap leminősítés távlati lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Franciaország államadós-besorolásának kilátását, nőtt az EFSF által kibocsátott adósságpapírok leminősítésének kockázata is.

Az európai hitelminősítőnek „csúfolt” Fitch – 60 százaléka a Fimalac francia pénzügyi befektetőcég kezében van, míg székhelye New Yorkban és Londonban van – múlt pénteken módosította negatívra a francia „AAA” besorolás kilátását, az euróövezeti gazdasági-pénzügyi helyzet romlásával, és annak potenciálisan a második legnagyobb eurógazdaságra háruló hatásaival indokolva a lépést. A Fitch szerint a negatív kilátás azt jelenti, hogy 50 százalék a leminősítés esélye kétéves távlatban.

A legmagasabb adósbesorolással („AAA”) rendelkező euróövezeti tagállamok adósságállományai
(2011. II. né., milliárd euró):

A Fitch kiemelte, hogy véleménye szerint ha az euróövezeti szuverén adósságválság még intenzívebbé válik, az ebből eredő hatásoknak az „AAA” szuverén adósosztályzatú eurótagállamok közül Franciaország lenne kitéve a legnagyobb mértékben. Az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz lehetséges legjobb adósbesorolását az eurótagállamok 726 milliárd euró értékre szóló, visszavonhatatlan és feltétlen garanciavállalásai támasztják alá. Az „AAA” besorolású valutauniós országok összesített garanciavállalásából Franciaországra és Németországra 369,6 milliárd euró jut, ami a legmagasabb adósosztályzattal bíró szuverén euróadósok teljes garanciavállalásának 80 százaléka.

Saját döntésének súlyát is belátja a hitelminősítő

Az EFSF egy kisebb „AAA” osztályzatú garanciavállaló eurótagország leminősítését még orvosolni tudná készpénztartalékának megnövelésével, ugyanakkor „sokkal nagyobb kihívást” jelentene egy nagy garancianyújtó ország, például Franciaország vagy Németország leminősítése – áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében. Ezzel gyakorlatilag a Fitch elismerte, hogy a hitelminősítők döntései nagyban hozzájárulnak a válság elmélyüléséhez.

Elemzői vélemények:

Standard & Poor's:

A hitelminősítő közölte, hogy csak akkor ad „AAA” besorolást az EFSF-nek, ha az euróövezeti mentőeszköz által kihelyezett forrásokat fedezik az „AAA” kategóriás eurótagállamok garanciavállalásai. Az ilyen adóskategóriájú valutauniós országok EFSF-garanciavállalásainak teljes értéke jelenleg 451 milliárd euró, ám ez azonnal 293 milliárd euróra csökken, ha Franciaország elveszti „AAA” hitelminősítői státusát.

Capital Economics:

London egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza keddi elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy Franciaország esetleges leminősítésének több más okból is súlyos következményei lennének az egész valutaunióra. Az EFSF már kölcsönzött vagy odaítélt 190 milliárd eurót Görögországnak, Portugáliának és Írországnak, maradna 103 milliárd euró „AAA”-garanciájú kerete, ami „csepp az óceánban” Olaszország 1900 milliárd eurós közadósságához mérve.

A ház szerint az EFSF el tudná ugyan fogadni az esetleges leminősítést, de ez szinte bizonyosan az eszköz saját hitelköltségeinek jelentős emelkedését okozná, és ez áthárulna az egyébként is bajban lévő országokra. Mindez együtt megerősíti, hogy nehezen lenne megvalósítható – a központi eurógazdaságoknak rendkívül sokba kerülne – a költségvetési unió megvalósítása, jóllehet széles körben vallott nézetek szerint ez kínálna megoldást a válságra.

A Capital Economics szerint ez rávilágít annak kockázatára is, hogy esetleg a legerősebb eurógazdaságok döntenek a valutaunió elhagyása mellett.

(MTI)

A Capital Economics szerint is komoly érvágás lenne az eurózónának egy esetleges francia leminősítés: ez lenne a legerősebb jelzés arra nézve, hogy a válság az európerifériáról most már elkezdett átterjedni a központi tagállamokra is. Ez növeli az eurótérség súlyos recessziójának kockázatát, és egy ilyen recesszió közepette az erősebb eurógazdaságok kevésbé tudnák támogatni a gyengébb tagállamokat, „még akkor is, ha erre egyébként hajlandók lennének”.

Franciaország esetleges leminősítésének további, „talán még súlyosabb” következményeként erősödhetnek az euróellenes érzelmek az euróövezet második legnagyobb gazdaságában – véli a Capital Economics. Ezt alátámasztja a francia közvélemény kiábrándulása az euróból: a franciák 60 százaléka még mindig pártolja az eurót, de ez az arány az elmúlt hónapokban hozzávetőleg 10 százalékponttal csökkent. Ráadásul az utóbbi időben növekszik Marine Le Pennek, az euróellenes Nemzeti Front vezetőjének népszerűsége.

Jelentősen csökkentek a hozamok Spanyolországban

Spanyolországban csökkentek az államadósság finanszírozásának költségei, miután sikerült eladni a kedden árverésre bocsátott kincstárjegyeket. A spanyol kincstár komoly túljegyzés és erősen csökkenő hozamok mellett értékesített három- és hat hónapos papírokat 5,64 milliárd euró értékben. Előbbi papírok esetében az átlagos hozam a november végi árverésen kialakult 5,11 százalékról 1,735 százalékra esett, míg a hosszabb lejáratú adósságpapírok átlagos hozama 5,227 százalékról 2,435 százalékra csökkent.

Szakértők szerint ez azt jelzi, megnőtt a piac bizalma, hogy az ország képes lesz kezelni államadósságát. Az újonnan megválasztott miniszterelnök-jelölt, Mariano Rajoy korábban arról beszélt, hogy a kormány 16,5 milliárd eurós költségvetési kiigazítást hajt végre 2012-ben. „A spanyol gazdaság előtt jelentős kihívások állnak, amelyek megoldása hatalmas erőfeszítést igényel” – mondta Rajoy.

Ezzel a spanyol államháztartási hiány körülbelül 4,4 százalékosra csökkenhet jövőre, míg tavaly a deficit mértéke az Eurostat szerint 9,3 százalék volt. Szakértők szerint kérdéses, hogy Spanyolország tudja-e tartani a kitűzött céljait. Rajoy elkötelezett, hogy intézkedéseik révén megbirkóznak a jelentősen megugrott spanyol államadóssággal, mely 2011 második negyedévében már meghaladta a 700 milliárd eurót.