„A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején komoly forradalom zajlott le a világgazdaságban a produktivitás növekedése mentén – vágott a közepébe Strohmayer János (McKinzey & Co.). – A földgolyó tíz legfejlettebb országa majd 1,3 milliárd dolláros GDP-vel büszkélkedhet jelenleg, és ennek egyre nagyobb hányadát jelenti az internet által generált forgalom.” A tanulmány megállapította: az internethasználat elképesztő ütemben növekszik – nem csupán a fejlett, a felzárkózó államokban is –, és ez az emelkedés nem fog leállni a következő években sem, így hatalmas hirdetői, vállalkozói potenciál rejlik még benne. Ezt a magyar kormány is észrevette, tette hozzá. „Nem csak egy ösvény van persze, melyen keresztül ki lehet törni” – rögzítette Strohmayer.
Hetedik hely
Hogy milyen szerepet tölt be hazánk az internetes piacon? Indiát, Franciaországot is megelőzzük az internetnek a gazdasághoz való hozzájárulása terén – derül ki a McKenzie kutatásából. A listát Svédország vezeti az Egyesült Királyság és Dél-Korea előtt, Magyarország a rendkívül előkelő hetedik helyet foglalja el a 3,9 százalékos GDP-hozzájárulással. A pénzügyi tőke, az üzleti környezet, az infrastruktúra és a humántőke mind befolyásolja az index összetételét, az internetes ökoszisztéma ezen alkotóelemek mentén épül fel.
Alapvetően befolyásolja az internethasználatot, hogy a lakosság milyen készséggel kezeli a netes felületeket, avagy hogy milyen az internetes fizetési képesség az adott országban. A netes környezetet, az aktivitást és az infrastruktúrát tekintve hazánk jelenleg a közép-kelet-európai régió átlagán áll. Az internetes lakossági kiadások a teljes kiadási összeg egy százalékát adják. A Magyarország.hu oldalt 3,3 millióan látogatták 2011-ben, ami növekedést jelent.
Azok a hazai kis- és közepes vállalkozások, melyek ma Magyarországon hozzájárulnak a GDP-hez, úgy vélekedtek, hogy az internetes megjelenés javítja a piaci lehetőségeket, és a költségalapot is csökkenti komolyabb mértékben. Ezek tehát az előnyei a világhálós megjelenésnek.
Nyitniuk kell a vállalkozásoknak
„Magyarország lakosságának 68 százaléka internetezik jelenleg” – ragadta magához a szót Heal Edina. A Google magyarországi szakembere elmondta: legtöbben leveleznek, sokan használják a keresőmotorokat, és az emberek 90 százaléka az időjárás-előrejelzésre kíváncsi a világhálóra kapcsolódva. A vásárlás előtt a lakosság majd 90 százaléka interneten érdeklődik először. A vállalkozásokkal kapcsolatban rossz hír, hogy a kkv vezetőinek csupán 44 százaléka tartja fontosnak az internetes megjelenést, a többségnek nincs weboldala, nem blogol, és közösségi oldalakra sem regisztrált.
Ugyanakkor az is kiderült, a hazai kis- és közepes vállalkozások közül ma már naponta nyolcan hoznak létre saját honlapot a „Neten a cégem” kezdeményezésen keresztül – ingyenesen. Az elmúlt évek sikeres munkájának köszönhetően mintegy 10 ezer hazai cég csatlakozott a programhoz, ami jó alapot jelent a folytatáshoz. A Google-on 50 százalékkal nőtt a vállalkozások által elhelyezett reklámok száma, így megállapítható: megéri interneten hirdetni, sőt itt éri csak meg igazán. Azok az ügyfelek, akik e-kereskedelmet folytattak, harminc százalékos növekedést könyvelhettek el 2011-ben.
Sokan fizetnének kártyával, hiába
Surányi Tamás, a Budapest Bank termékmenedzsere fogyasztói és kereskedői szempontból közelítette meg a webkereskedelem kérdését. Az általa bemutatott, az Ipsos ISA által készített felmérés adatai azt mutatták, a megkérdezettek majd harmada rendszeresen, többségük alkalmanként vásárol interneten. Azok, akik hanyagolják ezt a vásárlási formát, elsősorban azért tesznek így, mert szeretik azonnal hazavinni a megvásárolt terméket. Surányi megerősítette: a vállalkozók több mint felének nincs még weboldala, nagyjából 10 százalék viszont a világhálós felület mellett webboltot is üzemeltet. A nyitottabb cégvezetők harmadával csökkentették a cég költségeit ily módon, és majd felével növelték bevételüket. Annak ellenére, hogy a vevők nagy része nyitott lenne az interneten való bankkártyás fizetésre, a webbolt-üzemeltetők egyelőre nem fejlesztik megfelelően ezt a szolgáltatást.
origo.hu
Kocsis Máté: Gyorsított ütemben vennék fel a tagállamok közé Ukrajnát
