A szokatlanul enyhe januárban még tartani lehetett attól, hogy a leszerződött mennyiségnek csak egy részét tudja learatni az a három vállalkozás, amely pályázati úton 80 hektárnyi terület betakarításához nyert lehetőséget. A szárazföldről is elvégezhető munkaszakasszal eddig a kijelölt területeknek mintegy negyedét tudták learatni.
A vállalkozók által leszerződött terület mellett, mintegy 20 hektáron egyedi kérelmek alapján civil szervezetek, önkormányzatok, egyesületek arathatnak, s közülük már akadt, amely kérelmezte az engedélyének február végéig történő meghosszabbítását, tekintettel az utolsó pillanatban jött jegesedésre.
Pécseli Péter tájékoztatása szerint a Balatonon képződött jég vastagsága átlagosan 7-8 centiméter, ami ebben a hidegben naponta minimum egy centimétert hízik. Tíz centiméter vastagság elérése után lesz alkalmas a nádvágó munkagépek megtartására.
A Balaton nádasállománya 1200 hektárra tehető, amelynek felét védelmi zár alá helyezte az illetékes nemzeti park. A másik felét háromévenként lenne célszerű levágni „vetésforgóban”, hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente tehát minimum 200 hektárnyi nádast kellene learatni vízminőség-védelmi okokból, amire az MTI korábbi híradásai szerint pár éve még elegendő összeg, 10-12 millió forintnyi állami támogatás állt rendelkezésre, de az elmúlt két évben a kirendeltség már csak a saját forrásaiból, részben az előző évi haszonnád aratásából származó bevételekből gazdálkodhatott. (A jó minőségű haszonnád aratásáért a vállalkozók fizetnek, míg a rossz minőségű levágásáért a kirendeltségnek kell fizetnie.)
Tavaly hiába volt hetekig alkalmas a Balaton jégborítása a nádaratásra, csak részben tudtak élni vele. Egyfelől, mert a vízügyi kirendeltség csak 3,5 millió forintnyi forrást tudott biztosítani a vízminőség-védelmi aratásra, másfelől az importnád annyira leszorította a jó minőségű hazai nád piaci árát, hogy nem bizonyult elég vonzó üzletnek a haszonnádaratás. Így is közel 100 hektárnyi területen vágták le a nádat, amelyhez hasonlóra lehet idén is számítani.
A kirendeltségvezető az MTI-nek adott korábbi nyilatkozta szerint az, hogy már a harmadik éve nem éri el a learatott nád területe az ideális mennyiséget, nem okoz vízminőségi, természetvédelmi vagy ökológiai problémát, de a nád kevesebb helyen tud majd megújulni, és több lesz az avas, elöregedett, besűrűsödött nádas a Balatonon.

Orbán Viktor személyesen tárgyalt a nemzetközi sztárprofesszorral – fotó