Három kérdés érkezett az Európai Bizottságtól a magyar kormányhoz az új cafeteria-szolgáltatásra vonatkozó szabályokról, a testületet az érdekelte, hogy a piackorlátozás indokolt mértékű-e – mondta a lapnak Guller Zoltán, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. ügyvezetője. Mint ismert, az unió illetékesei azért kértek tájékoztatást , mert január elsejétől a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalvány, valamint a Széchenyi-pihenőkártya (Szép-kártya) kedvezőbb adó- és járulékfizetés mellett adható a munkavállalóknak, mint más kibocsátók étkezési és turisztikai-vendéglátási utalványai. Guller Zoltán kifejtette: meggyőződésük, hogy arányosan és jogszerűen avatkozik bele az állam a piaci viszonyokba akkor, amikor az utalványokat meghatározott mértékig és meghatározott körben magasabb járulékkedvezménnyel támogatja.
– Az állam az Erzsébet-utalvány kapcsán keletkező járulékbevételekről lemond, s ezáltal forrást biztosít a szociális üdültetésre és étkeztetésre, vagyis közfeladatok ellátásához – ismertette a NÜSZ vezetője. – Az új cafeteria-rendszer lényege az, hogy az utalványforgalmazásból származó bevétel nem külföldi gazdasági társaságok kasszáját gyarapítja. A beérkező összegekből az állam szociálisan rászoruló nyugdíjasok, fogyatékkal élők, nagycsaládosok, illetve ápolók üdültetését és étkeztetését támogatja.
Mostanáig több mint másfél millióan igényelték az Erzsébet-utalványt, és március végére, az állami szektor megrendeléseivel 1,8 millió munkavállalóra fog bővülni ez a szám. Az utalvány forgalmazásából várhatóan milliárdos nagyságrendű állami bevétel keletkezik, amelyet az ígéret szerint a rászorulók szinte azonnal igénybe vehetnek. Guller megjegyezte: az Erzsébet-program egy újszerű európai válasz arra, hogy a társadalmi szolidaritást nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is képviselni kell.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
