A foglalkoztatásért, a szociálpolitikáért és a társadalmi befogadásért felelős biztos a Financial Times című brit pénzügyi napilap keddi számában közölt interjúban azzal érvelt, hogy önmagában a gazdasági szigor, a pénzügyi konszolidáció politikája nem fogja megoldani a gazdasági nehézségeket az Európai Unióban, a befektetés nélküli megszorítások ellehetetleníthetik Európa perifériáját.
A kontinentális kiadásban megjelent cikkben a brit lap rámutat, hogy az utóbbi időben az euróövezet legnehezebb helyzetben lévő országaira vonatkozó gazdasági adatok egész sora igazolta a biztos érvelését, hogy a puszta gazdasági szigor politikája visszájára fordulhat. Görögország esetében például maga a biztos úgy fogalmazott, hogy „a gyógyszer, amelyet használtak… azzal a kockázattal fenyeget, hogy megöli a beteget”.
Andor László – aki, mint a lap emlékeztet, korábbi nyilatkozataiban már többször állást foglalt az euróövezetben nemrégiben bevezetett, automatikus pénzügyi szankciók ellen – a beruházások szükségessége mellett érvelve arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlődő világban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rövid távú mentőhiteleit mindig kíséri egy hosszú távú világbanki kiigazítási program, ami lehetőséget ad az érintett országoknak, hogy államháztartásukat rendbe tegyék. Az euróövezetben ugyanakkor – ironikus módon – ilyen politika nem létezik – tette hozzá.
Ismert a magyar uniós biztos más programjára hivatkozva nem vett részt az Európai Bizottság február 22-i, a magyar kohéziós támogatások felfüggesztéséről döntő ülésén. Később azonban azt nyilatkozta, hogy egyetértett a bizottsággal, és véleményét írásban elküldte. Hétfőn egy idősügyi konferencia szünetében az ezzel kapcsolatos bírálatokra reagálva úgy fogalmazott, hogy „az a látszat keletkezett, mint hogyha én nem végeztem volna a feladatomat, pedig elvégeztem”. Hozzátette: „gyakorlati valószínűsége nincs” annak, hogy „tényleg elveszne bármilyen összeg, akár egy euró is”.
