Innentől csak a kis államok menthetők

Az IIF szerint nem lenne jó, ha az derülne ki, hogy az ESM-nek elsőbbsége lesz a törlesztésre.

A most működő, ideiglenes euróövezeti mentőalap (EFSF) és a többi mentőprogram maradék képessége ez után 251 milliárd euróig terjed, és „ez azt jelenti, hogy az euróövezeti mentőalapok a jelenlegi felhatalmazásuk és szerkezetük értelmében elegendő pénzzel rendelkeznek egy kis gazdaság megsegítésére, de aligha elégségesek bármelyik nagy ország számára” – olvasható a világ legnagyobb magán kereskedelmi bankjainak képviselete, a több mint 450 tagú Nemzetközi Pénzügyi Intézet (International Institute of Finance – IIF) vasárnap megjelent havi jelentésében.

Az euróövezeti országok a második félévben megkezdik az állandónak szánt mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) feltöltését a megfelelő garanciákkal, de a teljes további – azaz még nem lekötött – mentőképesség úgyis csak 500 milliárd euró körül lesz.

Az IIF szakértői szerint a Spanyolországnak szánt 100 milliárd euró „több mint elég” a megcélzott probléma, vagyis az ingatlanárak csökkenése miatt megrendült spanyol kereskedelmi bankok tőkefeltöltésére, a további piaci veszteségeik elleni tartalékolásra, de a befektetők folytatódó vonakodása is érthető, mivel a segítség feltételei még ködösek.

Az IIF szerint nem lenne jó, ha az derülne ki, hogy az ESM-nek elsőbbsége lesz a törlesztésre. Ez azt jelentené, hogy ha a spanyol kormánynak nehézségei támadnának, akkor először az ESM számára kell törlesztenie, és csak a maradék jutna a spanyol állampapírok eddigi és későbbi magán vásárlóinak. Ez az eshetőség okozta, hogy a spanyol állampírok hozama a múlt héten rekordszintre emelkedett, éppen az után és annak ellenére, hogy az euróövezet készségét nyilvánította a piac által régóta sürgetett pénzügyi segítség megadására. „Ezért igen gyorsan tisztázni kell, ki a kiemelt és ki az alárendelt hitelező” Spanyolország ügyében – figyelmeztetett az IIF.

Kína bizakodó, de nagyobb beleszólást akar

Eközben Hu Csin-tao kínai államfő közös, egyeztetett erőfeszítésre sürgeti a Húszakat (G20) az európai adósságválság leküzdésében. Az európai adósságválság „általános aggodalomra ad okot..., ezért ezzel konstruktívan és együttműködve kell foglalkozniuk a Húszaknak, bátorítva és támogatva Európa erőfeszítéseit, a bizalom jeleit küldve a piacoknak” – idézte a kínai elnököt vasárnap a kínai állami hírügynökség, a Hszinhua. A világ húsz leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő országának (G20) jövő hét eleji, mexikói csúcsértekezlete előtt a kínai államfő azt is elmondta, hogy folytatni kell a nemzetközi pénzügyi rendszer javítását, minél előbb végre kell hajtani a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kvóta- és döntéshozatali reformját, és erősíteni kell a nemzetközi pénzügyi szabályozást.

A kínai kormány az utóbbi években burkoltan is, nyíltan is többször értésre adta, hogy a nemzetközi válságkezelés támogatásához több kedve lenne, ha a világ mértékadó gazdasági hatalmai elismernék Kína piacgazdasági jellegét – ami könnyítené a kereskedelmet és Kína külföldi beruházásait –, illetve ha a nemzetközi pénzügyi döntéshozatali rendszer átalakítása – egyebek közt az IMF-beli szavazatarányok reformja – révén nagyobb beleszólása lenne a világ ügyeibe – emlékeztetnek elemzők.    

Hu Csin-tao vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, hogy a világgazdaság tulajdonképpen javulófélben van, a kilátások mind jobbak, azonban a világgazdaság növekvő bizonytalanságokkal kerül szembe. Ami Kínát illeti, sikerült fenntartani a stabil növekedést a bonyolult és nehéz külső gazdasági környezetben – mondta a kínai elnök, majd elismételte a kínai kormány ismert álláspontját: Kína folytatja a növekedéspárti költségvetési politikát és a mértéktartó pénzügypolitikát.

Faymann: Már ősszel jöhet a bankunió

Az osztrák kancellár szerint minél előbb be kell vezetni a bankuniót az euróövezetben – írja az MTI. A bankunió révén elejét lehetne venni afféle láncreakcióknak, amilyet például valamelyik ország euróövezetből való kiválása okozhat – idézte vasárnap Werner Faymann kancellár nyilatkozatát az Österreich című tömeglap. „Ha egy ország úgy dönt, hogy nem akar többé az euróban részt venni, akkor ügyelni kell arra, hogy a többi országot, amelyek fáradságos takarékossági és strukturális reformokat hajtanak végre, ne érje kár” – fejtegette a kancellár. A szociáldemokrata párti osztrák kancellár az erős, közös bankfelügyeletet és a bankbetétek szintén közös biztosítását emelte ki az Európai Bizottság által két hete javasolt „bankunió” két fő feladataként. A bankuniós ellenőrző intézményeknek „függetlenül kell működniük” és „minden iratba betekintéssel kell rendelkezniük” – mondta. „Politikai szépítgetésekre nincs többé szükségünk” – fűzte hozzá. Az ilyen eszközök legföljebb egy-két hónapig segítenek, de később annál inkább visszaütnek – mondta Faymann.
Elismerte, hogy még a legjobb értékelésű országok, mint Németország vagy Ausztria „sem tartották magukat mindig a szabályokhoz”. Úgy vélekedett, hiba volt a valutauniót „anélkül elindítani, hogy gondoskodtak volna a megfelelő eszközökről”. Faymann szerint a valutaunió alapítása idején megkerülték a pénzügyi és a bankunió kérdését, most azonban nem kerülhető el erről a vita. Az osztrák kormányfő lehetségesnek tartja, hogy még az ősszel megvalósuljon a bankunió.