A fővárosban tartott ünnepi eseményen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár rámutatott: a kormány a maga eszközeivel megpróbálja segíteni a magyar vállalkozásokat, de a mozgásterét nagyban befolyásolják a világban zajló folyamatok, mindenekelőtt az Európát súlyosan érintő gazdasági válság. Lázár János elmondta, hogy a növekedés egyik legnagyobb akadálya a hitel hiánya, és ilyen környezetben a magyar vállalkozói teljesítmény mindenképpen figyelemre méltó. A magyar kormány a vállalkozói érdekképviseletekkel, a hazai vállalkozásokkal partneri kapcsolat kialakítására törekszik, a kamarai javaslatokat, a vállalkozók szempontjait beépíti a működési rendbe – jelentette ki.
A források átrendezése megindult
Az államtitkár szólt arról, hogy az európai uniós fejlesztési források átrendezése megindult, az állami bürokrácia csökkentése folyamatban van. Hozzátette: Magyarországon minden hónapban 750 ezer közszférában dolgozó kap bért, ez az arány a foglalkoztatottakhoz képest magas. A vállalkozók előtt tartott beszédében Lázár hangsúlyozta: a következő évben Magyarországnak ki kell osztania a még felhasználható uniós forrásokat. A kormány azt célozta meg, hogy 100 százalékos legyen az uniós forrásfelhasználás, és legyenek túlvállalások a meg nem valósuló projektek helyébe.
Lázár János szerint a fő kérdés az, hogy 2013 áprilisáig a fejlesztéspolitikai rendszer képes lesz-e kiosztani 8500 milliárd forintot, ebből 3000-et a következő fél évben kellene megtennie. Kérdés az is, hogy a kormány képes lesz-e az Európai Unióban érvényesíteni azt a szempontot, hogy a következő fejlesztési ciklusban a rendelkezésre álló forrás 60 százaléka a vállalkozások versenyképességének javítására, vállalkozásfejlesztésre, a növekedés elősegítésére jusson, ne pedig infrastruktúra-fejlesztésre, államigazgatási korszerűsítésre – mutatott rá.
A kormány hálával tartozik a kamarának
A politikus elmondta, a kormány hálával tartozik a kamarának a kezdeményezéseiért, amelyekből jó néhány megvalósult. Az ipari és kereskedelmi kamara kitartott a kormányzat mellett, ezért továbbra is nyitottak az újabb kezdeményezésre, a konzultációkra, a szövetség megerősítésére – hangsúlyozta. A magyar kis- és középvállalkozások képesek voltak a kabinet céljaival azonosulni, a kormányzati törekvést saját lépéseikkel érdemben tudták támogatni – jelentette ki.
Lázár úgy fogalmazott: nem elégedettek a kormány teljesítményével, amit a kamarával való relációjában nyújtott, a fejlesztéspolitikai eredményekkel, a bürokrácia csökkentésének szintjével, a következő két évben sokkal erősebb kormányzati fellépéssel újabb lendületet kell adni, hogy a programígéretek érdemben megvalósuljanak.
Az ünnepi küldöttgyűlésen kamarai kitüntetéseket adtak át a köztestületi munka elismeréseként.
Csökkennek a vállalkozások terhei
Vállalkozások százezrei csatlakozhatnak ahhoz a két, alacsonyabb terheket meghatározó és kevesebb papírmunkát követelő adózási formához, amelyről a hét elején döntött az Országgyűlés – írta meg csütörtöki számában a Magyar Nemzet. A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a lap érdeklődésére elmondta: a tárca számításai szerint a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati adót összesen félmillió vállalkozó és cég választhatja majd, az új szabályok így nagyjából nyolcszázezer munkahely megőrzését segíthetik elő.
Kedden Matolcsy György is arról beszélt, hogy az újonnan tervezett adóváltozások 150-200 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozók terheit; kis intézkedések ugyan, de „könnyítenek, gyorsítanak és olcsóbbá teszik a vállalkozások életét”.
Egyszerű Állam és kedvezmények
Az Egyszerű Állam Program keretében eddig 29 intézkedést hajtottak végre, amelyek közel 100 milliárd forinttal mérsékelték a vállalkozások adminisztratív költségeit – ismertették a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén szeptember 25-én.
A 10 százalékos kedvezményes kulcs kiterjesztésének és az adókedvezmények megugrásának köszönhetően 270 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál tavaly. Az adóhatóság adatai szerint az átlagos személyijövedelemadó-teher 2011-ben átlagosan 13,7 százalék volt, 2,5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél.