A vállalkozások pozitív adóalapja 2011-ben 12,8 százalékkal, 3063 milliárd forintra nőtt az adóhatóság adatai szerint, mégis kevesebb – az előző évi 323,3 milliárd helyett 316,6 milliárd forint – társasági adó folyt be, a 10 százalékos kedvezményes kulcs kiterjesztése és az adókedvezmények megugrása miatt, amelyek révén 270 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál – mondta Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Ismertetése szerint a vállalkozások értékesítésének nettó árbevétele tavaly 71 372 milliárd forintot tett ki, az előző két gyenge év (2009: 62 753 milliárd, 2010: 67 011 milliárd) után elérte a válság előtti szintet (2008: 71 252 milliárd). A 2011 végén nyilvántartott 398 ezer vállalkozás száma közel azonos az egy évvel korábbival – tette hozzá.
A nyereséges vállalkozások száma 1,8 százalékkal nőtt
Mind a belföldi értékesítés, mind az exportbevétel a mikrovállalkozásoknál nőtt a legnagyobb mértékben, ami az elnökhelyettes szerint bizakodásra ad okot. A nettó árbevétel dinamikája ugyanakkor a nagyvállalkozásoknál volt a legmagasabb annak köszönhetően, hogy az exportbevételek súlya náluk a legnagyobb, így e bevételek megugrása jobbára tőlük eredt.
A nyereséges vállalkozások száma 1,8 százalékkal, 212 369-re, az általuk kimutatott nyereség 17 százalékkal, 5513 milliárd forintra nőtt. A veszteséges társaságok száma 0,5 százalékkal, 161 459-re, veszteségük 42,3 százalékkal, 3166 milliárd forintra emelkedett.
Adóváltozások: 13,7 százalék volt az szja
Az átlagos személyi jövedelemadó (szja) teher 2011-ben átlagosan 13,7 százalék volt az adóhatóság adatai szerint, 2,5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél, az összes adókötelezettség a jogszabályváltozások és a jövedelmi viszonyok változásának hatására 270,1 milliárd forinttal, 1194,2 milliárd forintra csökkent. Varga Árpád a tavalyi változások közül kiemelte a 16 százalékos egykulcsos adó bevezetését és a családi adókedvezmény rendszer kiteljesedését. Tavaly változott az összes összevonás alá eső jövedelem fogalma is, kikerült belőle a nyugdíj, emiatt 709 milliárd forint nem szerepel az összes jövedelemben.
Az adóterhet nem viselő járandóságok adómentessé tétele miatt 4,3 százalékkal, 8034,4 milliárd forintra csökkent az összevont jövedelmek volumene; e jövedelmek nélkül számítva 4,5 százalékos emelkedés következett be.
Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 36,1 százaléka, 2904 milliárd forint. Az országos átlag havi 155 761 forint volt, a legmagasabb a fővárosban (214 353 forint), a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (118 443 forint).
