Az unió jegybankja nem tart inflációtól

Az Európai Központi Bank nem tart attól, hogy az euróövezetben gyorsulna az infláció az adósságválság közepette.

„Nem látom jelét, hogy növekednék a valuta leértékelődésének kockázata” – idézte az EKB igazgatótanácsának német tagja, Jörg Asmussen nyilatkozatát a Bild am Sonntag című német lap vasárnap. Az EKB pénzügypolitikája abból a feltételezésből indul ki, hogy „jövőre az infláció 2 százalék alá csökken” – mondta Asmussen, majd így folytatta: az EKB gondoskodik róla, hogy az euró stabil valuta maradjon, „efelől senkinek sem kell aggódnia”.

Az EKB lazító pénzügypolitikája és esetleges dél-európai állampapír-vásárlásai miatt aggódó német polgárok megnyugtatására Asmussen emlékeztetett, hogy Németországban az infláció jelenleg elmarad az euró bevezetése előtt, a „Deutschmark” idején tapasztalt ütemektől.

Az euróövezet gazdasága jövőre ismét növekedési pályára állhat, ha folytatódnak a reformok – közölte korábban az Európai Központi Bank elnöke Berlinben.

Több ezer milliárd dollárnyi készpénztartalékon ülnek a világ legnagyobb vállalatai, várva a befektetési környezet javulását – derül ki az egyik legnagyobb globális üzleti jogi tanácsadó cég Londonban ismertetett felméréséből.

Az üzemanyagárak húzták az inflációt

Az euróövezetben szeptemberben átlagosan 2,7 százalékra nőtt a tizenkét havi infláció az augusztusi 2,6 százalékról az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint. A csekély gyorsulást a tavaly szeptemberinél 9,2 százalékkal magasabb üzemanyagárak és a 2,9 százalékkal emelkedett élelmiszerárak okozták, vagyis főleg importárak, amelyekre az EKB pénzügypolitikájának nincs hatása. Mindazonáltal a tizenkét havi infláció így is elmaradt a tavaly szeptemberi 3,0 százalékról.

Közben a nem energiaipari termékek drágulása, szintén éves egybevetésben, 0,8 százalékra lassult az augusztusi 1,1 százalékról a gazdasági növekedés további gyengeségét jelezve. Így a tartós, belső árnyomást mérő maginfláció szeptemberben is igen alacsony maradhatott az augusztusi 1,7 százalékos tizenkét havi ütem után, amely egyéves mélypont volt.

Az EKB pénzügypolitikája elvileg legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt céloz meg. Az euróövezetben átlagosan 0,2 százalékos gazdasági visszaesés volt a második negyedévben az előző negyedévhez képest, és 0,5 százalékkal csökkent a teljesítmény az egy évvel azelőttihez képest az EU statisztikai hivatalának utolsó becslése szerint.

Az euróövezet összesített hazai összterméke (GDP) idén 0,4 százalékkal csökkenhet, jövőre 0,2 százalékkal nőhet – ezt idézte a múlt héten a német Handelsblatt gazdasági lap az IMF e héten megjelenő, őszi, Világgazdasági kilátások (WEO) című elemzéséből.