A tárca vezetője megemlítette: korábban „nagyon sok olyan apró” szakterület volt az országos képzési jegyzékben, amire a valóságban nem volt szükség. Hangsúlyozta: minden, szakközépiskolát elvégző diáknak kötelező lesz szakmai érettségi vizsgát tennie, és a szerződéses rendszer alapján olyan cégnél kell tanulniuk, ahol látják, milyen munkát végeznek majd.
Nem új elem, de teljes lesz a megújulás
Nem új elem a képzések között a felsőoktatási szakképzés, de teljes mértékben megújul – erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár beszélt szeptember 5-én egy, az oktatással kapcsolatban megrendezett fórumot követő sajtótájékoztatón. Ennek része, hogy a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést. Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát – fűzte hozzá. Kiemelte: felsőoktatási szakképzést csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő tanévtől, és akkor, ha azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is folyik.
Parragh: Az összehangolás „nagyon erőteljesen zajlik”
Parragh László, a MKIK elnöke ugyanitt arról beszélt, hogy a gazdaság és a képzés összehangolása „nagyon erőteljesen zajlik”, és fontosnak tartják, hogy a szakképzésben a kamarai felügyelet megjelent. Az eddigi felsőfokú szakképzést elutasította a gazdasági szereplők, vállalkozások nagy része, és azt várja, hogy gazdaságközelivé alakítsák át – utalt a kormány döntésére az elnök, miszerint a felsőfokú szakképzés a felsőoktatás része lesz, azzal a feladattal, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlatias, speciális szaktudást igénylő szakembereket képezzen.
