A közbeszerzési eljárások 2012. november végi feldolgozottsága szerint az eljárások száma negyedével, 7773-ra csökkent, viszont az 1223,3 milliárd forintos közbeszerzési érték mindössze 9 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Az egy közbeszerzésre jutó érték ugyanakkor 20 százalékkal, 157 millió forintra növekedett – ismertette az adatokat az elnök.
Az értékből 30-30 százalék jut a közjogi szervezetekre és a helyi önkormányzatokra. A központi költségvetés 20, míg a közszolgáltatók 15 százalékkal részesednek az idei közbeszerzések értékéből. A 7773 közbeszerzésből 4 ezer folyt nemzeti eljárásrendben, az időközben módosított közbeszerzési törvény szerint.
Az első három
A nemzeti eljárásrendben az eljárások 53 százaléka hirdetmény nélküli tárgyalásos volt. Ezeknél három kis- és középvállalkozást (kkv) kell felhívni ajánlattételre, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. A közbeszerzések értékének viszont csak egyharmada jutott erre a körre.
A második helyen a módosítás előtti törvény (amely az uniós értékhatár alatti eljárásokra vonatkozik) alapján megtartott egyszerű eljárások állnak, darabban és értékben is egyharmados aránnyal. A harmadik helyen a közösségi rezsimbe tartozó nyílt eljárások szerepelnek, az eljárások számából 12, az értékből pedig 23 százalékos részaránnyal.
A kkv-k is támogatják az eljárást
Az elnök meggyőződése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások nem járnak korrupciós veszéllyel. Ezt azzal magyarázta, hogy az ajánlatkérőnek három vállalkozót mindenképpen fel kell hívnia ajánlattételre abból a körből, amelyből szívesen szerződne. A kkv-k is támogatják ezt az eljárást, hiszen a piacukat bővíti. A korrupció azért sem fenyeget, mert az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt kötelező közzé tenni, és ettől transzparenssé válik az eljárás.
Az év eleje óta többe kerül a jogorvoslat, miután megemelkedtek az igazgatási szolgáltatási díjak. Gajdos Róbert ezt nem a jogorvoslati jog korlátozásának, hanem a felesleges, visszaélésszerű jogorvoslat visszaszorításának tartja.
19 800 felhívást iktattak
Az elnök megemlítette, hogy az új szabályozás szerint csak a teljes egészében alaptalan kérelem esetén nem térítik vissza az igazgatási szolgáltatási díjat. Amennyiben a kérelem alapos, és a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatában jogsértést állapít meg, illetve további jogkövetkezményeket alkalmaz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. Hasonlóan visszajár a jogorvoslati díj, ha a jogorvoslati eljárásban nem kerül sor érdemi vizsgálatra, vagy az eljárás érdemi vizsgálat nélküli szűnik meg.
A közbeszerzési eljárásban a hirdetmények ellenőrzése kötelező, de az eljárások nem minden esetben indulnak hirdetménnyel. Ebben a körben a Közbeszerzési Hatóság akkor tekinthet el az ellenőrzéstől, ha az ajánlatkérő csatolja az NFÜ, illetve – a közbeszerzések központosított ellenőrzése körében – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítványát. A hatóság december közepéig 19 800 felhívást iktatott, ennek 90 százalékát ellenőrizte.
Mit ellenőriz a hatóság?
A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő, az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények helyenként hiányosak. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy törvényi előírás az ajánlattevők, valamint az értékelés szempontjából jelentős adataik, így az ajánlati ár közzététele. Ezt ellenőrzi a hatóság. Az eljárás eredményéről szóló hirdetmény közzététele kötelező, míg az összegzést csak adott esetben a hatóság kérésére kell megküldeni.
Időről időre megjelennek determinált, vélelmezhetően egy cégre szabott felhívások. Az elnök szerint ezeket a hatóság kiszűrheti, miután joga a felhívások tartalmi ellenőrzése is. A hatóság elnöke dönthet jogorvoslat kezdeményezéséről a jogellenes tartalmú hirdetmények esetében. A tapasztalatok szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke által hivatalból megindított jogorvoslati eljárások esetében az ajánlatkérők vagy módosítják, vagy visszavonják a jogellenes tartalmú hirdetményeket, megszüntetve ezzel a jogsértő helyzetet – tette hozzá Gajdos Róbert.
