Hoffmann Rózsa a Zala megyei tankerületi igazgatók bemutatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta azt is, 227 olyan önkormányzat van, amely viszont kötelezettsége ellenére átadná a működtetést az államnak. Az államtitkár beszélt arról, hogy az 55, háromezer lakosnál kisebb lélekszámú település iskolaműködtetői szándékát egy hatfős tárcaközi bizottság értékelése alapján támogatták. A 227, háromezer lakosnál nagyobb településnek jövő hétfőig kell választ adni arra, hogy meghatározott összegű havi hozzájárulás fizetése mellett is átadja a működtetést, vagy mégis biztosítja a fenntartást – fejtette ki.
Egységesebb színvonalat tesz lehetővé a törvény
Az Emmi államtitkára felidézte, az alig egy éve elfogadott nemzeti köznevelési törvény biztosítja azt, hogy az eddiginél egységesebben, azonos színvonalat biztosítva működjön a közoktatás, hogy ne maradjon el a pedagógusok fizetése. „Tudjuk, hogy a tempó rendkívül gyors, de elvesztegettünk 20-22 évet a rendszerváltás óta, és ezeknek a nagy alrendszereknek az átalakítása elmaradt” – fogalmazott.
Hoffmann Rózsa hozzátette, hogy az állam szerepvállalása nem azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak nem marad feladata, túlnyomó többségük segíteni, támogatni kívánja a jövőben is az iskoláit. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata a háromezernél nagyobb lélekszámú települések iskoláinak működtetése, a nagyobb települések intézményfenntartási terheit pedig akkor vállalja át az állam, ha azok nem tudják fedezni a kiadásokat.
A végső döntésre hétfőig van idő
A tárca az MTI kérdésére közölte: Zala megyében két kistelepülés kérte és kapta meg az intézményeinek működtetési jogát, továbbá 5 nagyobb település jelezte, hogy átadná a működtetést az államnak, nekik a végső döntést hétfőig kell meghozniuk. Az államtitkár a sajtótájékoztatón bemutatta a hat zalai tankerület igazgatóját. Közülük négyen korábban iskolaigazgatóként is dolgoztak.
A sajtótájékoztatón Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott jelezte: a tankerületi igazgatók fő feladata az irányításuk alá eső intézmények pedagógiai munkájának összehangolása, rendszeres jelentések készítése, az intézmények működési feltételeinek biztosítsa. A januárban életbe lépő átalakítás történelmi léptékű, hiszen országszerte 2748 intézményt, 126 ezer pedagógust és 1,2 millió diákot érint – tette hozzá.
Van mozgástér a főszabályok területén
A Magyar Nemzet írta meg elsőként, hogy a kormány tervei szerint 2013 januárjától a háromezer fős lélekszám alatti települések iskoláit az állam működteti majd, míg az efölötti települések oktatási intézményei önkormányzati kézben maradnak. Arról is döntés született, hogy ettől a főszabálytól mindkét kategóriánál el lehet térni, vagyis a működtetés jogáról a háromezer főnél magasabb lélekszámú települések önkormányzatai lemondhatnak, az ennél kisebb települések viszont kérhetik, hogy elláthassák ezt a feladatot.
Ezt később Hoffmann Rózsa is megerősítette, és bejelentette: az iskolák állami kezelését a nyáron létrejövő intézményfenntartó központ koordinálja majd, amely várhatóan Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter nevét viseli majd. – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közvetlen irányítása alatt működő hivatal a megyei intézményfenntartó központok jelenlegi státusaiból és tárgyi erőforrásaiból, illetve az önkormányzatok köznevelési intézményeinek fenntartása céljából foglalkoztatott munkatársainak köréből épül majd fel. A központ felállítása több száz millió forintos költséggel jár, de a váltás a későbbiekben már megtakarítást jelent, és további többletforrásokra nem lesz szükség.
Az állam vállalja ezeket a feladatokat
2013. január elseje után az állam gondoskodik majd a tanügy-igazgatási feladatokról, a bérgazdálkodásról és a taneszközökről, míg az önkormányzatoknál az ingó és ingatlan vagyon fenntartása, illetve karbantartása maradhat.
