Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint összességében megnyugtatóak voltak Matolcsy szavai a délutáni bizottsági meghallgatáson, az pedig, hogy konkrétan mit fog tenni, hónapok múlva dől el, a következő kamatdöntő ülés is csak március végén lesz. Annak kapcsán, hogy az MNB-elnök-jelölt azt mondta, megvizsgálnak más monetáris politikai eszközöket is, Suppan jelezte: itt vannak korlátok, egyes eszközökről be kell majd látni, Magyarországon nem alkalmazhatók.
Erre példaként említette a vállalati kötvényvásárlást, és megjegyezte, hogy bár a jelzálogpiacon való aktívabb részvételre is volt már példa a jegybank részéről, érdeklődés hiányában az is elhalt. Suppan kifejtette, hogy az Európai Központi Bankhoz hasonlóan az MNB is kedvezményes hitellehetőséget nyújthatna a bankok számára. Ennek ugyan nincs akadálya Magyarországon sem, ugyanakkor – mivel mindenki a kamatcsökkentés folytatódására számít – nem indokolt, hogy a bankok a jelenlegi kamatszinten vegyenek fel hitelt, hiszen fél év múlva még olcsóbban tudnak forráshoz jutni. Ilyen szempontból önmagában az is elég, ha folytatódik a kamatcsökkentési ciklus – mondta a szakértő.
Úgy vélekedett, hogy a magyar állampapírpiacon rendkívül jó a likviditás, így nincs értelme kötvényvásárlóként megjelennie az MNB-nek. Nincs szükség arra, hogy az MNB „pénzt pumpáljon” a rendszerbe, nem ettől fog beindulni a gazdaság – mondta Suppan. A devizatartalékok felhasználása nem tanácsos; Matolcsy erre vonatkozó, egy képviselői kérdésre adott csütörtöki válasza megfelelt a tankönyveknek, vagyis pozitív, hogy a leendő elnök szerint csak abban a mértékben lehet csökkenteni a devizatartalékot, amilyen mértékben éppen az ország rövid lejáratú devizaadóssága csökken.
Varga Mihály meghallgatása kapcsán Suppan kiemelte: várható volt, az új nemzetgazdasági miniszter is tartja magát az eddigi gazdaságpolitikai irányhoz. Pozitív üzenet, hogy a növekedésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, valamint hogy partnernek nevezte a nemzetközi intézményeket, a vállalkozói érdekképviseleteket és a szakszervezeteket, s hogy kiemelte a kiszámíthatóság fontosságát.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint Matolcsy nagyon visszafogott volt a meghallgatáson „korábbi önmagához képest”, és konzervatív értékeket hangoztatott, amelyek hatására a forint enyhén erősödött. A jegybankelnökjelölt az MNB függetlenségét hangsúlyozta, és idézte a jegybanktörvény több szakaszát, amelyek ide kapcsolódnak. A piac eddigi reakciója mérsékelten kedvezőnek mondható – tette hozzá. Tóth kiemelte: amiről viszont továbbra sem tudott meg a közvélemény semmit, az a több mint egytucatnyira becsült monetáris politikai eszköz, amelyekkel élénkíthető a gazdaság.
A jelölt a korábbi nyilatkozatait azzal egészítette ki, hogy megvizsgálják más jegybankok ilyen eszköztárát, és az elemzés után döntenek a magyar eszközökről. Matolcsy előhozta még a devizahitelek problémáját, amire az elemzők újra spekulálni kezdtek: lehet, hogy a jegybank tartalékából forintosítják a devizahiteleket.
Varga gazdaságiminiszter-jelölt kevésbé megosztó személyiség, és a szakma is szélesebb körben áll mögötte bel- és külföldön egyaránt. Mint a jelölt kifejtette: gazdaságpolitikai fordulat nem lesz; az elemzők ennek ellenére ortodox eszközöket várnak – jelezte Tóth, hozzátéve: az új nemzetgazdasági miniszter fő feladata mindenesetre a gazdasági növekedés beindítása.
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint nem volt nagy meglepetés a Matolcsy által elmondottak között. Összességében bár Matolcsy beszéde politikai vetületű volt, nem volt „elrugaszkodott” – mondta az elemző. Az MNB leendő elnöke támadta a devizahiteleket, ez pedig felveti, hogy – nem ortodox lépésként – forintosítanák a devizahiteleket – vélekedett Tóthoz hasonlóan Árokszállási. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a tervezett konkrét intézkedések között ezt nem említette Matolcsy.
A beszédből a szakértő szerint nehezen azonosítható, mit fog csinálni az új jegybankelnök. Ebből arra lehet következtetni Árokszállási szerint, hogy a jegybanki kommunikációból nehezebb lesz „kihámozni” az MNB szándékait a jövőben, így pedig egy fontos „horgony” funkció vész el a befektetők számára. Varga meghallgatása kapcsán az elemző kifejtette: annak legnagyobb pozitívuma, hogy nem lesz választási költségvetés.
