Egyetemre menni nem kis befektetés manapság. Mivel világszerte magas a munkanélküliségi ráta, a diákok jobban hajlanak arra, hogy a középiskola végeztével rögtön munkát keressenek ahelyett, hogy valamilyen felsőfokú tanulmányba fognának. Ugyanakkor a globális pénzügyi válság hozadéka az is, hogy a diplomás munkavállalók és a középfokú végzettségűek fizetése között tovább nőtt a szakadék. Azok az emberek, akik kevésbé képzettek, nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, és nehezebb állást találniuk. – Nem is valószínű, hogy ez a trend a közeljövőben megváltozna – vélekedett a jelenségről Andreas Schleicher, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkatársa.
Az Egyesült Államok legfrissebb foglalkoztatási adatai szerint a középiskolai végzettségűeknek mintegy 7,4 százaléka volt munkanélküli az országban, míg a diplomások körében ez az arány 3,8 százalék. Az egyetemi diplomát persze nem csak az Egyesült Államokban értékelik ennyire a munkáltatók. A mára már 28 tagállamot számláló Európai Unióban 2012-ben az átlag munkanélküliség 10 százalékos volt az Eurostat adatai szerint, de ha a diplomásokat nézzük, ott 6 százalékon állt a mutató.
A diplomának még nagyobb az értéke, ha tulajdonosa az idősebb korosztályhoz tartozik. A fiatal diplomásoknak ugyanis nehezebb munkát találniuk. A munkanélküliségi ráta sokkal rosszabb, ha a 25 év alattiakat nézzük: 2,6-szerese az unió teljes népességére vetített rátának. Spanyolországban, ahol a munkanélküliség aránya 2016-ig várhatóan 25 százalék felett marad, a diplomások szintén jobb adatokat produkálnak az átlagnál: 17 százalékuk munkanélküli. Viszont ha az adatok mélyére nézünk, akkor kijönnek az életkorból adódó különbségek. Ma a 24 év alatti diplomások körében 45 százalékos a munkanélküliségi ráta az ibériai országban.
A frissdiplomások harca a munkalehetőségért nem egyedülálló Európában. Kínában a 25 év alatti diplomások 16,4 százaléka munkanélküli, rosszabbul állnak, mint a korosztályukhoz tartozó középiskolai végzettséggel rendelkezők. Ugyanakkor ha a teljes népességre vetítjük az adatokat, akkor a diplomával rendelkezők körében 3,6 százalékos adat mérhető, míg a középiskolát végzetteknél 10 százalékos a mérték. ( A vizsgálatot a texasi A&M University, a Southwestern University of Finance és a kínai Economics in Chengdu végezte 2012-ben.)
Természetesen azokban az országokban, ahol az oktatási rendszer erős, és a gazdaság virágzik, a diplomások és a diplomával nem rendelkezők közötti különbségek nem olyan élesek. Japánban, ahol a középiskola feladata az is, hogy a karrierépítésre felkészítsen, az egyetemi diploma által garantált hozzáadott érték csekélyebbnek számít. A kormányzati intézkedések is azt segítik elő, hogy a munkanélküliségi ráta mesterségesen alacsony maradhasson.
Ugyanakkor a fejlett világban az általánosnak számít, hogy főiskolai végzettség szükséges még a legalacsonyabb beosztáshoz is a cégeknél, miközben a diplomás kezdők mégis nehezen helyezkednek el, mint ahogy azt a fenti példák is bizonyították. A diploma birtoklása mégis reményt adhat, hogy könnyebb lesz túlélni a nehéz időket. A BBC által idézett OECD-kutatás szerint Brazíliában a diplomával rendelkezők 200 százalékkal nagyobb prémiummal rendelkeznek a középiskolát végzettekhez képest. Görögországban, Koreában és Törökországban 70 százalékos az előnyük. A diplomából tehát nagy eséllyel lehet előnyt kovácsolni.
Ezt bizonyítják a Magyarországra vonatkozó adatok is. Mint arról a Portfolio.hu portál szintén egy OECD-kutatásra hivatkozva beszámolt: Magyarországon messze átlag fölötti az elérhető bérprémium, sőt a 2011-ben vizsgált országok közül hazánk a második legmagasabb adatot produkálta. A 25-64 éves diplomásoknak juttatott prémium 107 százalékkal több, mint amennyit egy középiskolai végzettségű munkaerő kap. Az OECD átlagában a prémium 57 százalék.
Egy év alatt 61 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, az állástalanok aránya pedig ugyanezen idő alatt 0,5 százalékponttal csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május végi tájékoztatásából.
Virtuális munkaerő-piaci portált indított a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A program célja, hogy a munkát keresők minél hamarabb állást találjanak maguknak. Ezt pedig nemcsak önéletrajzok írásával segíti, hanem azzal is, hogy a regisztráltak személyre szabottan kereshetnek a nekik megfelelő munkák között. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár nagy reményeket fűz az új internetes oldalhoz. Mint mondta, a portál óriási hiányt pótol, és abban bízik, hogy így lerövidülhet az álláskereséssel töltött idő.
