Mindent romba dönthetnek az elégedetlen fiatalok

A jelek szerint a gazdaság jövője is nagyban függ attól, hogyan bánnak a cégek az ezredfordulós generációval.

Kulturális különbségeket tapasztalni a munka és a családi élet összefüggésében is. A millenniumi generáció – főleg az Egyesült Államokban – azt igényli, hogy a munkahelye lehetőséget biztosítson számára személyes céljai eléréséhez. A munka és magánélet egyensúlya iránti igény a nyugati országokban sokkal kifejezettebb.

A PricewaterhouseCoopersnél (PwC) úgy találták, hogy az úgynevezett keleti régióban a munkavállalók esetében kevésbé valószínű, hogy elhagyják a munkahelyüket, még akkor is, ha a munka és a magánélet egyensúlya nem megfelelő számukra. Ezzel együtt a millenniumi generáció az ázsiai–csendes-óceáni térségben nagyon érzékeny a munkájukból adódó karrierlehetőségre. Nem érzik jól magukat, ha nem kérik ki a véleményüket a személyi döntéseknél, és nem kapnak elegendő visszajelzést a munkájukról.

Mindezek egy kétéves projektben végzett kutatás eredményei között voltak, melyet a PwC egy londoni és egy kaliforniai felsőoktatási intézménnyel közösen (London Business School és University of Southern California) végzett, mely a cég millenniumi generációhoz tartozó alkalmazottaival végzett felméréseket összegzi. A PwC-nél ezt azért is tartották fontosnak, mert 2016-ra a munkavállalóiknak 80 százalékát ez a korosztály fogja kitenni. A tanulmány megállapította, hogy ez a generáció – nemzetektől függetlenül – értelmes munkát szeretne, rugalmas munkafeltételekkel, erős kapcsolatot a főnökeikkel és a csapattal, amelyben dolgoznak, valamint elismerést és megbecsülést.

Más kutatások ezen korosztály kommunikációs stílusát vizsgálták, ami gyakran a fő oka a generációk közötti súrlódásnak. Ellentétben idősebb kollégáikkal, a fiatalok sokkal inkább hajlanak az online kommunikációra, mint a szemtől szembe eszmecserére. Míg általánosságban elmondható, hogy a millenniumi generáció tagjai előszeretettel élnek a szöveges üzenetek és a közösségi média eszközeivel, néhány tanulmány kimutatta, hogy regionális eltéréseket mégis lehet az esetükben tapasztalni.

Az IBM-nél végzett globális felmérésben – amelyet 3400 egyetemi és posztgraduális hallgató körében végeztek – arra jutottak, hogy az ázsiai fiatalok kevesebb hangsúlyt helyeznek a személyes kommunikációra, mint észak-amerikai és európai társaik. – Mi több, az ázsiai diákok nagyobb valószínűséggel teremtenek kapcsolatot a közösségi médiában olyanokkal, akikkel egyébként nincs személyes viszonyuk – mondja Anthony Marshall, az IBM egyik stratégiai vezetője. Európában és Észak-Amerikában a fiatalok inkább olyanokkal érintkeznek az online közösségben, akikkel személyes kapcsolatuk is van. Míg Észak-Amerikában a megkérdezettek 61 százaléka online partnereivel személyesen is kapcsolatban állt, addig Kínában ez az arány csak 35 százalék volt.

Az IBM abban is különbségeket talált, hogy milyen munkahelyi környezetre vágynak a munkavállalók: az együttműködés szerepelt az első helyen Észak- és Dél-Amerikában, a kommunikatív közeg Európában, az innovatív környezet Japánban, míg a kreatív Kínában. A tapasztalatok alapján világos, hogy a munkáltatóknak figyelembe kell venniük, hogy alkalmazottaik milyen környezetből érkeznek, mert egy kaptafára nem lehet felépíteni egy vállalati humán erőforrás stratégiát, mivel így nem garantált, hogy a cég szempontjából legmegfelelőbb alkalmazottakat sikerül megtalálni.