Újabb nagy hal jön Budapestre

Újabb magyar projektcentrum megalapításáról írtak alá szándéknyilatkozatot pénteken Berlinben.

A szándéknyilatkozat alapján a Fraunhofer Társaság új magyar projektcentruma felhőalapú megoldások kifejlesztésén dolgozik majd a Cloud for Europe nevű uniós kutatási program részeként. A megállapodást magyar részről Vajta László, az egyetem villamosmérnöki és informatikai karának dékánja és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára írta alá.

Az államtitkár szerint a szándéknyilatkozat mérföldkő a Fraunhofer Társaság és Magyarország együttműködésében, mert így már a harmadik Fraunhofer projektközpont jöhet létre az országban, ez pedig elvezethet az „igazi célhoz”, ahhoz, hogy jövőre megalakuljon a magyarországi Fraunhofer intézet. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a német tudományos társaságnak Németországon kívül még csak Ausztriában van önálló kutatóintézete – mondta az MTI-nek Cséfalvay Zoltán. Kiemelte, hogy a gyártáshoz közeli, alkalmazott kutatás területének legjelentősebb európai szereplője Magyarországon megtelepedve nagyban hozzájárulhat a kis- és közepes méretű magyar vállalkozások technológiai modernizációjához.

Az államtitkár berlini előadásában hangsúlyozta, hogy tavaly a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre, a hazai össztermék (GDP) arányában 1,3 százalékra emelkedtek a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások, ami a 2010 óta kibontakozott „markáns változás” eredménye. A fejlődésre van még tér, hiszen az uniós arány nagyobb, 1,9 százalék, de Magyarország az Európai Bizottság új innovációs mutatója alapján már így is az „éllovasok” közé tartozik a kelet- közép-európai régióban, és az első helyen áll az EU-ban a kockázatitőke-befektetéseknek a GDP-hez mért arányát tekintve – mondta.

A Jeremie-program révén 28 kockázatitőke-alapban összesen 130 milliárd forint „vár az új ötletekre”, a következő uniós költségvetési periódusban pedig az uniós támogatások 10 százalékát, nagyjából 700 milliárd forintot fordítanak kutatás-fejlesztésre, és ebből hozzávetőleg 140 milliárd forint jut majd a start-up cégek fejlesztésére – tette hozzá. Mindezzel nagyban szélesedik a hozzáférési lehetőség a finanszírozási forrásokhoz, ami a sikeres „start-up ökoszisztéma” kialakulásának egyik fő összetevője – mondta az államtitkár.

A harmadik negyedévi részletes GDP-adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi évek mélyreható átalakításaival kialakultak az „egészséges gazdasági növekedés” feltételei. Ezt mutatja, hogy Magyarország a kilencedik a leginkább globalizált gazdaságok rangsorában, a munkaerőpiac rugalmasságát tekintve a legjobbak között van a kelet-közép-európai térségben, az államháztartási helyzet pedig stabil, a GDP-arányos hiány 3 százalék alatt van, és csökken az államadósság – mondta Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette, hogy a magyar gazdaság az idei második félévben növekedési pályára állt, az év egészét tekintve a GDP várhatóan 1 százalékkal nő, a bővülés üteme jövőre 2 százalékra gyorsulhat. A növekedés húzóerői között említette az exportot és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már a hazai fogyasztás erősödése is a fontos növekedési források között van.