Az persze, hogy ez mennyire lenne előnyös Görögországnak, erősen vitatott kérdés. Az új görög deviza mindenesetre gyengébb lenne, mint az euró volt, ami olcsóbbá tenné a görög exportcikkeket külföldön. Ahogy arra Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének az elnöke is rámutatott: „Görögörszág számára előnyös lenne a kilépés az euróövezetből, mert leértékelhetné a devizáját, és a lakosság így belföldi cikkeket fogyaszthatna import helyett.”
Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök ugyan azzal riogat, hogy a „grexit” az euróövezet végét jelentené, de ezt az állítást nem csak Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke tartja túlzásnak. Robert Halver, a Baader Bank szakértője pont az ellenkezőjét tartja jóval valószínűbbnek: az euró Görögország nélkül jóval stabilabb lehetne, mivel Athén egyáltalán nem titkolt módon az államadósság elengedését igyekszik elérni és egyébként is képtelennek tűnik a reformokra. „Ragaszkodni egy olyan országhoz, amelyik sem gazdasági, sem politikai szempontból nem üti meg egy optimális devizaunióban a mércét, az egész rendszer stabilitását ássa alá” – mondta Gertrud Traud, a Helaba közgazdásza. Ebből a szempontból tehát Görögország kilépése egyenesen előnyére is válhatna az euróövezetnek – hangsúlyozta.
A német bankok már jórészt leépítették görögországi kitettségüket. Andreas Dombret, a Bundesbank igazgatóságának a tagja nemrégiben közölte, hogy még mintegy 2,4 milliárd euró követelésük van görögországi bankokkal, vállalatokkal és az állammal szemben. „Ez kezelhető kockázat” – mondta. A német állam szempontjából viszont – legalábbis elméletileg – fennáll a veszélye annak, hogy elúsznak a mentőcsomagba befizetett összegek. Az ifo intézet számításai szerint Németország a március végi állás szerint 87 milliárd eurót veszíthet a görög fizetésképtelenségen.
