Cípraszék mindenki számára előnyös ajánlatról beszélnek

Már vasárnap kora este összeülnek Brüsszelben a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények képviselői.

Az európai devizauniót eredetileg örök időkre szólónak képzelték el az alapítók, a kilépés gondolatával nem foglalkoztak. Görögországnak azonban könnyen lehet, hogy mégis ezt az utat kell majd választania. Amennyiben záros határidőn belül nem jön létre megállapodás Athén és a hitelezők között, az államcsődöt valószínűleg nem lehet elkerülni – olvasható a dpa összeállításában.

„Az államcsőd veszélye napról napra nagyobb” – figyelmeztet Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, aki szerint azonban Görögország euróövezeti kilépésének nem lenne lényeges hatása az euróövezetre. „Az euró pénzállománya nem függ a görögországi helyzet alakulásától”, bár némi fertőzésveszéllyel azért számolni kellene – fejtette ki.

Holger Schmieding, a Berenberg Bank szakértője viszont csekély kockázatát látja a problémák tovaterjedésének. „A befektetők joggal bíznak az Európai Központi Bankban” – mutatott rá. Görögország GDP-je egyébként is csak 1,8 százaléka az euróövezetinek, és – ahogy arra a DZ Bank szakértői is rámutattak – „Görögország egyetlen euróövezeti tagnak sem fontos kereskedelmi partnere.” A vállalatok és a bankok már régen leépítették kapcsolataikat a krízisországgal.

Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök új javaslatot tett vasárnap a törlesztési válság megoldására – közölte a miniszterelnöki hivatal.

Aléxisz Cíprasz miniszterelnök vasárnap, egy nappal az euróövezeti vezetők hétfői válságtanácskozása előtt Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia miniszterelnökkel és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott telefonos megbeszélésen új javaslatot tett a törlesztési válság megoldására, ami a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint „minden fél számára egyaránt előnyös és megoldást nyújt a problémára, nem elnapolja azt”.

A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank vezetősége hétfő reggel vitatja meg, fenntarthatják-e továbbra is saját forrásból az egyre nagyobb betétkivonási nyomásnak kitett görög bankok likviditását.

A jelenlegi helyzetben a görög államcsőd bekövetkezése szinte gazdasági szükségszerűség. A DZ Bank elemzése szerint az EKB finanszírozása nélkül a „grexit” gyakorlatilag elkerülhetetlen. Papíron persze Görögország akár tagja is maradhatna az euróövezetnek, bankjait azonban kénytelen lenne saját devizával finanszírozni. „Ha kifut a pénzből és nem állapodik meg a hitelezőkkel, Görögországnak előbb vagy utóbb, de be kell vezetnie a saját devizát” – hangsúlyozta Holger Schmieding, a Berenberg Bank közgazdásza.

Az persze, hogy ez mennyire lenne előnyös Görögországnak, erősen vitatott kérdés. Az új görög deviza mindenesetre gyengébb lenne, mint az euró volt, ami olcsóbbá tenné a görög exportcikkeket külföldön. Ahogy arra Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének az elnöke is rámutatott: „Görögörszág számára előnyös lenne a kilépés az euróövezetből, mert leértékelhetné a devizáját, és a lakosság így belföldi cikkeket fogyaszthatna import helyett.”

Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök ugyan azzal riogat, hogy a „grexit” az euróövezet végét jelentené, de ezt az állítást nem csak Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke tartja túlzásnak. Robert Halver, a Baader Bank szakértője pont az ellenkezőjét tartja jóval valószínűbbnek: az euró Görögország nélkül jóval stabilabb lehetne, mivel Athén egyáltalán nem titkolt módon az államadósság elengedését igyekszik elérni és egyébként is képtelennek tűnik a reformokra. „Ragaszkodni egy olyan országhoz, amelyik sem gazdasági, sem politikai szempontból nem üti meg egy optimális devizaunióban a mércét, az egész rendszer stabilitását ássa alá” – mondta Gertrud Traud, a Helaba közgazdásza. Ebből a szempontból tehát Görögország kilépése egyenesen előnyére is válhatna az euróövezetnek – hangsúlyozta.

A német bankok már jórészt leépítették görögországi kitettségüket. Andreas Dombret, a Bundesbank igazgatóságának a tagja nemrégiben közölte, hogy még mintegy 2,4 milliárd euró követelésük van görögországi bankokkal, vállalatokkal és az állammal szemben. „Ez kezelhető kockázat” – mondta. A német állam szempontjából viszont – legalábbis elméletileg – fennáll a veszélye annak, hogy elúsznak a mentőcsomagba befizetett összegek. Az ifo intézet számításai szerint Németország a március végi állás szerint 87 milliárd eurót veszíthet a görög fizetésképtelenségen.

Elemzők többnyire csak átmeneti piaci reakciót várnak a görög államcsődre. Jörg Krämer, a Commerzbank közgazdásza szerint „Görögország euróövezeti kilépése persze nagy piaci bizonytalanságot okozna és árfolyamvesztéshez vezetne, de a befektetők viszonylag hamar ráébrednének, hogy az euróövezet stabilitása ezzel nem kerül veszélybe”. Robert Halver, a Baader Bank szakértője is úgy gondolja, hogy a piacok komolyabb sérülések nélkül vészelnék át Görögország távozását az euróövezetből. „Kezdetben jelentős árfolyamesés lenne” – vázolta fel véleményét a Börse Online portálnak –, „mihelyt azonban a befektetők meggyőződnének arról, hogy a gátak tartanak, hamar minden visszazökkenne a rendes kerékvágásba. Egy lánc attól csak erősebb lesz, ha eltávolítjuk belőle a leggyengébb szemet” – fogalmazott.

Hosszabb távon azonban a görög államcsődnek akár súlyos következményei lehetnek az európai devizaunióra nézve. A „grexit” eloszlatná az euró visszafordíthatatlan voltába vetett hitet – mutatott rá Carsten Brzeski, az ING-Diba közgazdásza. Hasonló veszélyre hívja fel a figyelmet Jean-Claude Trichet, az EKB egykori elnöke is: „Görögország bedőlésével Európa csak azt demonstrálná ország-világ előtt, hogy képtelen rendet tartani saját háza táján, képtelen biztosítani a régió stabilitását” – fogalmazott.