Vadászpilótának készült, biogomba-termesztő lett belőle

Nagyon sok más sikeres vállalkozóhoz hasonlóan Gyöngyösi Sándor fülöpjakabi biogazda is volt már fent, a csúcson és lent, a padlón, mire megtalálta az útját. A férfi családi vállalkozása ma bio­gyógygomba termesztésével és feldolgozásával foglalkozik, termékei külföldön is ismertek. A vállalkozó bővítené a kapacitást, ehhez pályázati támogatást vennének igénybe.

A gazda nem erőlteti, de örülne neki, ha fiai majd egyszer átvennék a vállalkozást Fotó: Havran Zoltán

Gyermekkoromban az volt a dédelgetett álmom, hogy vadászpilóta leszek, kis híján célt értem, de az utolsó orvosi vizsgálaton kiestem a rostán. Vadászhelikopter-pilóta lehettem volna, de mérgemben akkor úgy döntöttem, hogy rádió- és televízió-műszerésznek tanulok – bocsátja előre a ma már biogomba termesztésével foglalkozó Gyöngyösi Sándor, aki tanulmányai elvégzése után 17 évig az Antenna Hungária Zrt.-nél dolgozott távközléstechnikusként. A férfi az első lépést azzal tette meg a gombák világa felé, hogy katonakorában, 1991-ben odaállt a régóta zöldségtermesztéssel foglalkozó édesapja elé azzal, hogy profilt kell váltani.

– Ő először hallani sem akart a gombákról, de néhány hónappal később találkozott a piacon egy kereskedővel, aki meggyőzte arról, hogy érdemes belevágni. Abban egyeztek meg, hogy édesapám átalakít egy fóliát, a kereskedő pedig biztosítja a gombás zsákokat, amelyeknek az árát majd a bevételből visszafizetjük. Hát így indultunk el közel három évtizede, az első fóliasátrat édesapámmal közösen alakítottuk ki a gombáknak – emlékezik vissza a fülöpjakabi biogazda.

A gazda nem erőlteti, de örülne neki, ha fiai majd egyszer átvennék a vállalkozást
Fotó: Havran Zoltán

Gombával trágyáztak

Az első lépés olyan jól sikerült, hogy Gyöngyösi Sándor édesapja a következő évben felszámolta a zöldségtermesztést. Minden kapacitását a gombatermesztés szolgálatába állította, amihez Gyöngyösi Sándor először másod-, majd főállásban csatlakozott, és együtt laskagombát termesztettek. A vállalkozás pedig olyan sikeres volt, hogy egy idő után már exportálták is a gombát külföldre.

Közben, 2003-ban Gyöngyösi Sándor elkezdett biogomba-termesztéssel foglalkozni, de aztán 2006-ban jött a válság, ami csaknem teljesen padlóra küldte a családi vállalkozást. A nemzetközi pénzügyi helyzet romlása miatt ugyanis a német és osztrák piac egyszerre szűnt meg, export nélkül pedig nagy bajba kerültek. Abban az évben trágyaszóróval szórták szét a hatalmas mennyiségű gombát a ház körül, mert nem tudták eladni. Magukkal rántották a tizenöt alkalmazottat, a beszállítókat, szó szerint csődbe jutottak. Ebből úgy tudtak megmenekülni, hogy Gyöngyösi Sándor nagy összegű hitelt vett fel a saját házára. Majd három hónap múlva felmondtak a férfinak a munkahelyén.

A padlóról nehéz volt felállniuk, elölről kellett kezdeniük az építkezést. Újra foglalkoztak zöldségekkel, de megmaradt a gombatermesztés is, de már biogazdálkodásban, a termést pedig a budapesti Biokultúra Ökopiacon értékesítették. Hamar kiderült azonban, hogy nem szabad elaprózni a kapacitást, és csak a gombával kell foglalkozni.

– Később, 2007 környékén találkoztam egy hölggyel a biopiacon, aki azt kérte, hogy termeljek neki ganodermát (pecsét­viaszgombát). Először azt sem tudtam, miről beszél, szinte bolondnak néztem, ma viszont már rendkívül hálás vagyok az ötletért. Neki köszönhetem, hogy a gazdaságom felépült és híres lett – meséli a biogazda.

Széles körű gyógyhatás

Gyöngyösi Sándor azóta folyamatosan fejleszti a vállalkozását, ebben könnyebbséget jelentett a számára, hogy már a korábbi időszakból sok laborral és kutatóintézettel kapcsolatban állt. – Ma még mindig a pecsétviaszgomba köré épül a gazdálkodásunk, de emellett shiitake gombát, gyapjas tintagombát és süngombát is termesztünk biomódon. Ennek oka, hogy egyre több tanulmány jelenik meg a szakirodalomban ezeknek a gombáknak a gyógyhatásáról, amelyekre az alternatív távol-keleti terápiáknál nagyban alapoznak. Emellett más gombák – így déli tőkegomba, nameko tőkegomba és barna csiperke – termesztésével is kísérletezem, amelyek főleg étkezési felhasználásúak – fogalmaz a vállalkozó. Szavai szerint a gyógygombák hatása nagyon széles körű, a pecsétviaszgomba például az immunrendszer karbantartására kiváló, a shiitake gombát a rákterápiában használják, a süngomba a bélrendszer és az agy működésére van jó hatással, a gyapjas tintagomba pedig a cukorbetegség ellen hat.

Kiforrott rendszer

A biogazda kérdésre kifejti, hogy a gazdaságuk kiforrott rendszerben működik, a gombákat szövettenyészeteken, saját laborban tartják fent kémcsövekben. Azután innen szaporítják és termesztik, sok esetben szárítják és fel is dolgozzák.

A termést por alakban árusítják vagy kávéhoz, illetve teához keverik, de készítenek belőle csokoládét és kozmetikumokat is.

Hat állandó alkalmazottal dolgoznak, de a család is kiveszi a részét a munkából: a vállalkozást erősítik Gyöngyösi Sándor szülei, fiai, felesége, de még a húga is. A legnagyobb nehézséget éppen a munkaerőhiány okozza a biogazdának, illetve az, hogy bár a növekedő piac miatt szeretnének kapacitást növelni, nincsenek olyan pályázatok, amelyben minden elemre – a termesztéshez, a laborhoz vagy éppen a feldolgozáshoz – tudnak támogatást szerezni. Ugyanakkor nyitott szemmel járnak, figyelik a pályázati lehetőségeket.

S hogy mit hozhat a jövő? Várható-e, hogy ahogy ő az édesapját, úgy a fiai is követni fogják? Erre ma még nem tudja a választ. Gyöngyösi Sándor nem fogja erőltetni, hogy a fiai egyszer majd vegyék át tőle a vállalkozást, de örülne neki, ha majdan látnának fantá­ziát a bio­gomba-termesztésben. Biztató, hogy a kisebbik fia szakdolgozatának témája éppen a gombaalapanyag-gyártó gépsor volt. Erre – is – lehet építeni.