A különféle befektetési ás árupiaci eszközök tegnapig csak mérsékelten árazták a lehető legrosszabb forgatókönyvet, talán mert nagyon kevesen hitték el, hogy az orosz elnök valóban képes teljes katonai erejével rátámadni egy szomszédos országra. Márpedig ez ma bekövetkezett, így a reakciók is igen hevesek.
A legérdekesebb talán, ugyanakkor teljesen érthető, hogy a főbb orosz tőzsdeindexek negyvenszázalékos eséssel nyitottak, ami ugyan később harminc százalékra módosult, azonban senkinek nem szívesen ajánlanák, hogy vásároljon orosz eszközöket, hisz vélhetőleg az ország hosszú időre súlyos szankciók alá fog esni, esetleg elérhetetlenné válnak az orosz kereskedési lehetőségek.
Ami az európai tőzsdeindexet illeti, a lengyel WIG tíz-, a hazai BUX kilencszázalékos esésben van, ugyancsak teljesen érthető módon. Három legnagyobb tőzsdei vállalatunk mind kapcsolódik közvetlenül vagy közvetve az orosz piachoz: az OTP-nek Oroszországban és Ukrajnában egyaránt van leánybankja, a Mol orosz olajat importál, a Richternek pedig még a szovjet időkből van meg orosz piaci jelenléte, bár ennek szerepe egyre kisebb.
A főbb európai indexek négy-öt százalékos esése ebben a helyzetben nem is mondható soknak, hisz korábban gazdasági válságok, vagy csak piaci ijedelmek esetén is történt hasonló (hogy mást ne említsünk, az 1998-as orosz válság idején), azonban most egy, a második világháború óta példátlan kiterjedésű háborús helyzettel, és az erre válaszul adódó gazdasági szankciókkal kell szembenézni, amelyek még nem tudjuk, hogyan hatnak majd az egyes tőzsdei cégekre.
Hosszú idő után most megnövekedett az arany menekülőeszköz szerepe: a sokáig 1800 dollár környékén álldogáló árfolyam már az előző napokban megindult felfelé, ma 3,5 százalékkal, 1975 dollárig ugrott fel. Az olaj és a gáz ára teljesen érthető módon emelkedett, de még olyan mezőgazdasági termények, mint a búza és a szója is öt százalékkal drágultak, ami nem éppen kedvező az eleve magas inflációs időszakban.
A devizapiacokon is jelentős mozgások látszanak: az orosz rubel több mint négy százalékkal gyengült a dollárhoz képest, mindezt úgy, hogy az orosz jegybank védeni próbálja az árfolyamot, a magas olaj-, és gázár hatására az utóbbi időben megemelkedett devizatartalékok felhasználásával. A dollár az euróhoz képest is erősödött, ugyanakkor a forintot nagyon megviselték az események: a néhány napja az euróhoz képest 354 körül álló hazai fizetőeszközből most 366-ot kell adni az euróért, és ezzel egyelőre megtört az év eleje óta tartó emelkedő trend, pedig úgy nézett ki, hogy végre sikerült a járvány alatti gyengülést kompenzálnia az árfolyamnak. A forint mellett a másik két visegrádi valuta, a lengyel zloty és a cseh korona is gyengült, nagyjából másfél százalékkal.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
