Megerősítette második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal, hogy a gazdaság teljesítménye 8,2 százalékkal nőtt az első negyedévben.
– Kiemelkedő, a vártat érdemben meghaladó az első negyedéves növekedési adat. A mai adatközlésből kiderül, hogy a bővülés széles bázison nyugodott, az iparágak többsége hozzájárult. Visszaesés egyedül a mezőgazdaságban következett be, ami az élelmiszerpiacon látható folyamatok fényében különösen is kedvezőtlen hír – emelte ki a részletes adatokra reagálva Regős Gábor.
A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője elmondta: az ipar növekedése az átlagostól elmaradt, míg az építőiparé azt érdemben meghaladta, de az átlagosnál nagyobb volt a szolgáltatások bővülési üteme is. A szolgáltatásokon belül
- egyrészt a magas hozzáadott értékű iparágak teljesítménye nőtt jelentősebben (információ-kommunikáció, szakmai, tudományos, műszaki ágazat),
- másrészt azon ágazatoké, amelyekben a koronavírus miatti korlátozások nyomán a bázisidőszaki adat alacsony volt (turizmus, szállítási szolgáltatások).
Felhasználási oldalról a fogyasztás húzta elsősorban a növekedést, de a beruházások hozzájárulása is érdemi volt. A külkereskedelmi egyenleg rontotta a gazdaság teljesítményét az első negyedévben. Itt is vegyes kép alakult ki: az áruk külkereskedelme negatívan, míg a szolgáltatásoké pozitívan befolyásolta az egyenleget – az utóbbiban szerepe volt a turizmus újraindulásának is.
Az első negyedévben az orosz–ukrán háború hatásai tehát még nem érintették érdemben a gazdasági növekedést és remélhetőleg a későbbiekben is mérsékeltek maradnak – emelte ki Regős Gábor. A konfliktus a jelek szerint leginkább az emelkedő infláción és a gyenge forintárfolyamon keresztül fejti ki hatását a magyar gazdaságra. Ennek eredményeként bár a gazdasági teljesítmény bővülése a következő negyedévekben lassulhat, de recesszióra nem számítunk. Az év egészét tekintve a gazdaság növekedési üteme öt százalék körüli lehet.
A KSH szerint bruttó hazai termék első negyedévi, 8,2 százalékos növekedéséhez
- a szolgáltatások 5,3,
- az építőipar 0,6,
- az ipar 1,2 százalékponttal járult hozzá.
A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,4 százalékponttal). A növekedéshez a végső fogyasztás 7,7, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,6 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt.
Termelési oldalon az ipar teljesítménye 4,9, ezen belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék-, illetve az élelmiszergyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
