Alig akad termék, ami ne lenne drágább tavaly óta

A Központi Statisztikai Hivatal 178 tételt felsoroló listáján mindössze hat termék vagy szolgáltatás ára csökkent tavaly szeptemberhez képest – olvasható a Vg.hu cikkében.

MAGYAR NEMZET
Forrás: VG.HU2022. 10. 16. 16:28
20200416 Budapest A CBA üzletiben a hatósági ajánlásokat szigorúan betartják a koronavírus-járvány idején. A nyugdíjas vásárlók az élelmiszerüzletet csak a korlátozásban előírt időben látogathatják. A 65 évnél fiatalabbak ekkor nem mehetnek be a boltba. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egekbe szökő árak, elértéktelenedő forint és egyre nehezebben kigazdálkodható bevásárlólista. A jelenségek ma már mindenki számára ismertek, hiszen a magyar lakosságnak hosszú hónapok óta folyamatosan szembe kell néznie a rendkívüli inflációval, amely elsősorban sajnos épp a legfontosabb termékeket, az élelmiszereket érinti, és egyelőre nem látni, mikor lehet vége a drágulásnak.  

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adatai szerint több mint 26 éve nem volt akkora a fogyasztói árak emelkedése, mint idén szeptemberben. 

Az, hogy szinte minden drágul, látható a statisztikai hivatal azon adataiból is, amelyeken az egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagárát tüntetik fel havi rendszerességgel. 

Ez egy jóval szűkebb lista, mint amelyből a tényleges inflációt számítják, hiszen az inflációs kosárban több mint 900 reprezentáns szerepel, míg ezen a listán 178 termék vagy szolgáltatás átlagára van csak feltüntetve. A reprezentánsok listáját minden évben frissíti a KSH, idén több új termék is bekerült a kosárba. 

Az egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára című adatsor szerint a 178 termék és szolgáltatás közül mindössze hat esetben lehet kimutatni árcsökkenést.

Ezek a digitális, felkaros vérnyomásmérő, a szemétszállítás (legalábbis egy kuka ürítését nézve), a vonaljegy és a tömegközlekedési – a nyugdíjas, az általános és a tanulói – bérletek. 

Ez utóbbiak ára például a fővárosban már évek óta változatlan, így feltehetően annak köszönhető ezúttal a csökkenés, hogy a KSH már jóval nagyobb példából merít, vagyis több szolgáltatótól, városból is beszerzik a bérletek árát. A legtöbb esetben ezeket az árakat állami vagy önkormányzati cégek állapítják meg, ezzel magyarázható az átlagár csökkenése.

Forrás: Vg.hu

A vérnyomásmérőknél viszont kifejezetten érdekes a csökkenés, hiszen azok kereskedelmi forgalomban kaphatók. A legnagyobb hazai, gyógyászati segédeszközökkel foglalkozó szakmai szervezet, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) főtitkára a VG-nek azt válaszolta: ők nem tapasztaltak árcsökkenést a vérnyomásmérőknél sem.

Megkeresése alapján adatokat kértünk a FESZ tagvállalatai körében a bevezetett, ismert márkákat forgalmazó importőr és nagykereskedő partnereinktől. Ezek kivétel nélkül emelték az elmúlt egy év során a nagykereskedelmi áraikat 

– írta válaszában Róka László főtitkár. 

A FESZ szerint amögött, hogy a KSH adatai kisebb árat mutatnak, az állhat, hogy a statisztikai hivatal nemcsak a patikai árakat, hanem az online webáruházak árait is figyelembe vette. 

„Ebben az esetben érthető, sőt előre kalkulálható az árcsökkenés, mert a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szaküzletek a patikánál alacsonyabb árréssel kalkulálnak a támogatás nélkül megvásárolható orvostechnikai eszközök árazásánál, és ezeknél is alacsonyabbak a műszaki webáruházak árai, mivel itt nem kell szakképesített munkavállalókat foglalkoztatni” – válaszolta a szövetség, hozzátéve: 

a vérnyomásmérők tipikusan olyan eszközök, amelyekkel képesítés nélkül is ki lehet szolgálni a vásárlókat.

A FESZ szerint egyébként a fogyasztóknak nem feltétlenül éri meg ezeket az olcsóbb termékeket vásárolni, mert ezeknél a műszaki színvonal és az egészségügyi szakmai tájékoztatás sem garantált. Ráadásul a patikák és a gyógyászati segédeszközt forgalmazó vállalkozások is üzemeltetnek webáruházat, ahol szakemberek segítik a vásárlást – tette hozzá a lap.

A KSH adataiban szereplő digitális vérnyomásmérőkből egyébként évente nagyjából 80 ezer darabot vásárolnak a fogyasztók. 

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció. (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.