A jövő év második felében már csökkenhet az infláció

Nyolc nap alatt nyolcszázmilliárd forintért vásárolt a lakosság az új magyar állampapírokból. Magyarország finanszírozása stabil, az állampapírjaink iránt továbbra is erős a kereslet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az államháztartás finanszírozásáért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár. Az interjúban a július óta hivatalban lévő Tóth Tibor kitért a nyugdíjasokat megillető idei és jövő évi külön juttatásokra, arra, hogy mikor csitulhat a hazai infláció, s arra is: a németek már a globális felmelegedéstől remélik a gázválság megoldását.

2022.10.05. Budapest Tóth Tibor a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Aki ezt következtette ki a történésekből, annak kevés ismerete van a nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséről. Magyarország tagja az IMF-nek, ebből fakadóan bizonyos időközönként természetesek a szakértői egyeztetések a valutaalap és a kormány között, ahogyan a közel 190 másik országgal is kapcsolatot tart az intézmény. Legutóbb is egy ilyen, tervezett, szokásosnak nevezhető találkozót tartottunk. Egyébként a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel ápolt kapcsolat része az is, hogy a héten közgyűlést tart az IMF és a Világbank. Erre a szintén szokványos és rendszeres eseményre én kísérhetem el Varga Mihályt. A miniszter úr egyébként helyettes kormányzóként képviseli országcsoportunkat.

– Államtitkárságához tartozik sok más mellett a makrogazdasági elemzések elvégzésének feladata is. Idén 14 százalék körüli infláció lehet, mikor csökkenhet a mérték?

– Lássuk a kiindulópontot! Az energiaárak a nemzetközi piacokon az utóbbi időben felszöktek, a gáznál például tíz-hússzoros drágulást látunk. Ennek okai között nyilvánvaló súllyal szerepelnek az elhibázott európai szankciók, ezekkel ugyanis az EU kényszer nélkül, önként akarja szűkíteni saját piacát, és csökkenti önnön versenyképességét. 

A szankciós energiaárak az élelmiszeripart is erősen érintik, emellett Ukrajna megkerülhetetlen szereplő a gabona világpiacán, így a harcok is felfelé hajtják az élelmiszerárakat. A szankciók okozzák tehát a magas inflációt is. Ha a szankciókat eltörölnék, az infláció is csökkenne. 

Mindezzel együtt arra számítunk, hogy hamarosan stabilizálódás jöhet, megnyugodhatnak a piacok. Előrejelzésünk szerint az infláció a jövő év második felében már csökkenhet. Célunk, hogy a háborús inflációval szemben megvédjük a magyar családokat, a rezsicsökkentés fenntartása, a benzinárstop, a kamatstop és az élelmiszerárstop ezt a célt szolgálják.

– Az infláció az időseket is érinti. Ők mire számíthatnak?

– A kormány számára központi kérdés, hogy megvédje és támogassa a nyugdíjasokat, s a mostani rendkívüli szankciós válságban is megőrizze a biztonságukat, megbecsültségüket. Ezért a nyugdíjprémiumról és a novemberben érkező inflációkövető kiegészítő nyugdíjemelésről szóló jogszabály már meg is jelent. Emellett jövőre is fizet a kormány 13. havi nyugdíjat, amelyet – jegyzem meg – 2009-ben elvettek az idősektől.

– Ön államtitkárként a nemzetközi szervezetek mellett az uniós kormányokkal is kapcsolatot tart. Másutt hogyan élik meg a nemzetközi energiaválságot?

– Úgy látom, hogy az Európai Unióban vannak, akik pontosan látják a problémákat, akár a szankciók okozta gondokat is, ám megoldás mintha kevés lenne. A svéd pénzügyminisztériumban például egyik tárgyalópartnerem arról számol be, hogy a rezsi emelkedése miatt vannak családok, amelyek inkább eladják otthonukat. Egy német minisztériumi szakértő pedig úgy fogalmazott: bíznak a globális felmelegedésben, s remélik, hogy enyhe lesz a tél. Mi magyar részről maradunk a józan ész politikájánál, a magyar érdekek képviseleténél.

– A globális diskurzusban nyilván hasznát veszi majd eddigi tapasztalatainak, korábban ugyanis több nagyobb banknál is dolgozott. Mi sarkallta arra, hogy a magánszférabeli állását közmegbízatásra váltsa?

– A fő motivációm a kihíváson kívül az volt, hogy azt a tapasztalatot, amelyet az elmúlt években szereztem, hasznosítsam, főleg a magyar gazdaság előrevitele, pénzügyi lehetőségeinek szélesítése érdekében.

Tóth Tibor 1996-ban végzett a Miskolci Egyetem gazdaság és pénzügy szakirányán, ugyanebben az évben a Külkereskedelmi Főiskola külgazdasági szakán szerzett közgazdászdiplomát. Dolgozott az Arthur Andersen könyvvizsgáló cégnél, később több éven át töltött be vezető tisztségeket az ABN Amro Banknál és a Citibanknál. Másfél évtizedig a KDB Bank (Európa) Zrt. vezérigazgató-helyettese. Idén júliustól a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Borítókép: Tóth Tibor (Fotó: Kurucz Árpád)