– A szomszédunkban több mint fél éve háború zajlik, a világgazdaságnak a pandémia sokkja után most a nemzetközi energiaválsággal kellene megküzdenie. Ön államtitkárként az állam finanszírozásáért is felel, adódik hát a kérdés: ezek a körülmények miként érintik hazánk anyagi helyzetét?
– Ha röviden szeretnék válaszolni, azt mondhatnám: Magyarország finanszírozása a romló külső környezet ellenére is biztosított. Ebben visszaköszönnek azok az eredmények is, amelyeket az elmúlt bő egy évtizedben ért el a magyar adósságkezelés: 2010 óta a külföldiek kezében lévő államadósság arányát hatvan százalékról harmincra, a devizaadósság arányát ötvenről 25 százalék alá javítottuk. Az államadósság negyedét ma már a magyar emberek tartják kézben, 2010-ben ez az arány csupán három százalék volt. Azt látjuk tehát, hogy a magyarok szeretnek a saját hazájukba fektetni. Ennek kapcsán elmondhatom: nagy érdeklődés övezi a szeptember 29. óta kapható új sorozatú állampapírokat is, a Bónusz Magyar Állampapírt és a Prémium Magyar Állampapírt. Az első nyolc napon már több mint 800 milliárd forint értékben vásároltak ezekből. Tehát a befektetőkön kívül a magyar családok is bíznak a magyar gazdaságban, gazdaságpolitikában.
– A baloldal ellenben láthatóan nemigen bízik a kormányzat gazdasági lépéseiben, szerintük az állam súlyos anyagi helyzetben van. Ennek kapcsán rendre kormányzati kifizetési stopról beszélnek.
– A polgári kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél, amellyel a szankciós energiaválságra válaszol. Hiszen a szankciós energiaár-emelkedés, a rezsicsökkentés, a munkahelyek, a családtámogatások és a nyugdíjasok védelme az állami kiadásokat is jelentősen megnövelik. A szóban forgó intézkedés lényege, hogy a kormány az állami kifizetéseket két részre osztotta. Az egyik csoport tételeinek – mint például az állami alkalmazottak bérének vagy éppen a nyugdíjaknak, a közszolgáltatások forrásainak – az utalása automatikus. A kifizetések másik csoportjához Varga Mihály pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.
Tehát a kormány a jelenlegi szankciós energiaválságban elsősorban saját magán spórol. A mostani helyzetben pedig nagyon is fontos a költségvetési fegyelem.
– Abból is beszédtéma lett a baloldali nyilvánosságban, hogy a kormány képviselői nemrégiben találkoztak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakembereivel. Egyes felvetések szerint az egyeztetésre azért kerülhetett sor, mert a kormány – mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, 2008-ban – pénzügyi segítséget kért.
– Aki ezt következtette ki a történésekből, annak kevés ismerete van a nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséről. Magyarország tagja az IMF-nek, ebből fakadóan bizonyos időközönként természetesek a szakértői egyeztetések a valutaalap és a kormány között, ahogyan a közel 190 másik országgal is kapcsolatot tart az intézmény. Legutóbb is egy ilyen, tervezett, szokásosnak nevezhető találkozót tartottunk. Egyébként a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel ápolt kapcsolat része az is, hogy a héten közgyűlést tart az IMF és a Világbank. Erre a szintén szokványos és rendszeres eseményre én kísérhetem el Varga Mihályt. A miniszter úr egyébként helyettes kormányzóként képviseli országcsoportunkat.
– Államtitkárságához tartozik sok más mellett a makrogazdasági elemzések elvégzésének feladata is. Idén 14 százalék körüli infláció lehet, mikor csökkenhet a mérték?
– Lássuk a kiindulópontot! Az energiaárak a nemzetközi piacokon az utóbbi időben felszöktek, a gáznál például tíz-hússzoros drágulást látunk. Ennek okai között nyilvánvaló súllyal szerepelnek az elhibázott európai szankciók, ezekkel ugyanis az EU kényszer nélkül, önként akarja szűkíteni saját piacát, és csökkenti önnön versenyképességét.
A szankciós energiaárak az élelmiszeripart is erősen érintik, emellett Ukrajna megkerülhetetlen szereplő a gabona világpiacán, így a harcok is felfelé hajtják az élelmiszerárakat. A szankciók okozzák tehát a magas inflációt is. Ha a szankciókat eltörölnék, az infláció is csökkenne.
Mindezzel együtt arra számítunk, hogy hamarosan stabilizálódás jöhet, megnyugodhatnak a piacok. Előrejelzésünk szerint az infláció a jövő év második felében már csökkenhet. Célunk, hogy a háborús inflációval szemben megvédjük a magyar családokat, a rezsicsökkentés fenntartása, a benzinárstop, a kamatstop és az élelmiszerárstop ezt a célt szolgálják.
– Az infláció az időseket is érinti. Ők mire számíthatnak?
– A kormány számára központi kérdés, hogy megvédje és támogassa a nyugdíjasokat, s a mostani rendkívüli szankciós válságban is megőrizze a biztonságukat, megbecsültségüket. Ezért a nyugdíjprémiumról és a novemberben érkező inflációkövető kiegészítő nyugdíjemelésről szóló jogszabály már meg is jelent. Emellett jövőre is fizet a kormány 13. havi nyugdíjat, amelyet – jegyzem meg – 2009-ben elvettek az idősektől.
– Ön államtitkárként a nemzetközi szervezetek mellett az uniós kormányokkal is kapcsolatot tart. Másutt hogyan élik meg a nemzetközi energiaválságot?
– Úgy látom, hogy az Európai Unióban vannak, akik pontosan látják a problémákat, akár a szankciók okozta gondokat is, ám megoldás mintha kevés lenne. A svéd pénzügyminisztériumban például egyik tárgyalópartnerem arról számol be, hogy a rezsi emelkedése miatt vannak családok, amelyek inkább eladják otthonukat. Egy német minisztériumi szakértő pedig úgy fogalmazott: bíznak a globális felmelegedésben, s remélik, hogy enyhe lesz a tél. Mi magyar részről maradunk a józan ész politikájánál, a magyar érdekek képviseleténél.
– A globális diskurzusban nyilván hasznát veszi majd eddigi tapasztalatainak, korábban ugyanis több nagyobb banknál is dolgozott. Mi sarkallta arra, hogy a magánszférabeli állását közmegbízatásra váltsa?
– A fő motivációm a kihíváson kívül az volt, hogy azt a tapasztalatot, amelyet az elmúlt években szereztem, hasznosítsam, főleg a magyar gazdaság előrevitele, pénzügyi lehetőségeinek szélesítése érdekében.
Tóth Tibor 1996-ban végzett a Miskolci Egyetem gazdaság és pénzügy szakirányán, ugyanebben az évben a Külkereskedelmi Főiskola külgazdasági szakán szerzett közgazdászdiplomát. Dolgozott az Arthur Andersen könyvvizsgáló cégnél, később több éven át töltött be vezető tisztségeket az ABN Amro Banknál és a Citibanknál. Másfél évtizedig a KDB Bank (Európa) Zrt. vezérigazgató-helyettese. Idén júliustól a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Borítókép: Tóth Tibor (Fotó: Kurucz Árpád)
