A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, októberi statisztikai mérlegében az elmúlt hónapokhoz hasonlóan ismét a magyar gazdaságban lévő készpénzállomány emelkedéséről számol be: a szeptemberi 6339 milliárdos tétel megközelítőleg 6414 milliárd forintra gyarapodott egy hónap alatt. A növekedő tendencia gyakorlatilag töretlen, a vállalkozások és kiemelten a háztartások bankjegyekben vagy látra szóló betétben tartott pénze 2017 októberében még csupán 4900 milliárd forintot tett ki.
Bár a MÁP Plusz szuperkötvény megjelenésével elérhetővé vált egy olyan rövid távú befektetési forma, amely akár évente is hozhat kedvező hozamot, egyelőre még nem mondható el, hogy tömegesen választanák valamilyen pénzügyi megtakarítási vagy befektetési terméket a pénz otthoni tartása helyett.
A magyar lakosság óvatos és konzervatív befektetői hozzáállása még mindig a minél előbb és könnyen készpénzzé tehető konstrukciókat részesíti előnyben. Ezek a klasszikus bankbetétek és a megtakarítási számlák, amelyek biztonságosak, s az uniós, százezer eurós betétvédelmet élvezik.
A mostani alacsony kamatkörnyezetben azonban a látra szóló és lekötött betétek sok banknál csak alig hoznak valamivel többet nulla százaléknál. Ugyanakkor a bankok időről időre megpróbálnak betéti akciókkal új ügyfeleket, friss pénzt szerezni. Ezek az akciók más feltételek teljesítése – például már meglévő számla vagy rendszeres bankkártyahasználat, ismétlődő jövedelemátutalás – esetén akár 1–3 százalékos éves betéti kamatot is eredményezhetnek.
Érdemes tehát összevetni a különböző ajánlatokat, ám azt is alaposan mérlegelni kell, hogy milyen költségekkel jár a betét elhelyezése – hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére a Money.hu pénzügyi elemzője. Trencsán Erika példaként a bankszámla havi díját emelte ki, amely, bár nem kapcsolódik szorosan egy-egy termékhez, rendszeres költséget jelent az ügyfélnek.
Van élet azonban a betéteken túl is: a szóban forgó, óvatos befektetői kör számára elérhetők olyan befektetési alapok, amelyek kvázi bankbetétként működnek. Sőt aki magasabb kamatokat, pontosabban hozamokat szeretne, akár rövid távon is elérheti részvény- vagy kötvényalapokkal, ám ezek kockázatosabbak és nem feltétlenül tőkevédettek, vagyis a befektetett összeg mínuszba is fordulhat. Érdemes még a lakosságnak szánt, rövid távú állampapírok hozamait is áttanulmányozni, ha valaki 3–12 hónapos lekötésben gondolkodik – hangsúlyozta Trencsán Erika. – A kiszemelt termékek, megoldások költségeit azonban itt sem szabad figyelmen kívül hagyni, s adott esetben a kamatadóval is számolni kell.
A lakossági szuperkötvény akár évente is hozhat kedvező hozamot
Fotó: Bach Máté
Bár Magyarországon jogszabály tiltja a lakossági betéteknél a negatív kamatot, azaz az egységesített betéti kamatlábmutató (ebkm) soha nem mehet nulla alá, amennyiben az inflációt is figyelembe vesszük, egy-egy „mezei” betétnél könnyen előfordulhat, hogy a reálkamata negatív lesz, vagyis a betéti kamat elmarad az infláció mértékétől. A Money.hu pénzügyi elemzője szerint az alacsony kamatkörnyezetben amúgy sem ritka, hogy minimális betéti kamatok mellett a lakosság szívesebben fogyaszt, azaz költi el a pénzét, mint hogy megtakarítana. Ehhez persze szükség van a bérek emelkedésére is. A banki tapasztalatokból szerencsére már az is látszik, hogy lassacskán tudatosabbak az emberek és egyre inkább hosszabb távon igyekeznek takarékoskodni. Az alacsony kamatok egyébként a másik oldalról is élénkítik a fogyasztást: mivel a hitelkamatok is alacsonyak, így a lakosság bátrabban vesz fel kölcsönöket, például személyi hitelt.
