A szigorú környezet- és éghajlatvédelmi, fenntarthatósági szempontok elfogadásával folytatódhat az új közös agrárpolitika (KAP) vitája a következő időszakban. Az Európai Unió 2021–2027-es költségvetési ciklusában kevesebb forrás áll a gazdák rendelkezésére, és várhatóan jóval szigorúbb környezeti és éghajlati szempontoknak kell eleget tenniük.
A gazdák javára enyhülne a zöldmegállapodás szigora
Az Európai Bizottság agrárpénzeket befolyásoló javaslatainak középpontjában az európai zöldmegállapodásban foglalt célok szerepelnek, amelynek alapja, hogy 2050-re a kontinens elérje a karbonsemlegességet, fenntartható élelmiszer-előállítás mellett. Ez nem egyszerű,
a megvalósítási tervek pedig komoly ellentéteket szülnek Brüsszel és a tagállamok között, ráadásul az elvárhatónál nagyobb kötelezettségeket követel meg a gazdáktól, átmeneti időszak nélkül.
Az EU soros elnökségét ellátó Németország mezőgazdasági minisztere, Julia Klöckner az agrárminiszterek szeptember elején tartott informális egyeztetésén arra tett javaslatot, hogy lazítsanak a KAP-pénzek kifizetésének eddig tervezett szigorú feltételein.
A brüsszeli csomag túl sok adminisztrációs kötelezettséget róna a gazdákra
Fotó: Mirkó István
Ez a magyar álláspontot már jobban tükrözi, mivel
a tagállamok nagyobb önállóságot kapnának, egyedi programokat kidolgozva a környezet megóvására.
Várhatóan a jövő év és 2022 is átmeneti év lesz, hogy a gazdáknak legyen idejük az átállásra, mivel sokaknak komoly beruházásokra lesz szükségük, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.
Brüsszel túl nagy terhet rakna a gazdák vállára
Az elvárásokat már megfogalmazta Brüsszel. Az európai zöldmegállapodás (Green Deal) része a Farm to fork, vagyis A termelőtől a fogyasztóig program, amellyel a bizottság a fenntartható, nem pazarló, talajkímélő, innovatív mezőgazdasági termelést kívánja elősegíteni például a műtrágyák és növényvédő szerek drasztikus csökkentésével vagy a talajállapot megőrzésének feltételeivel.
A Brüsszel által elvárt célok megvalósítását pedig a gazdáknak járó uniós pénzek kifizetéséhez kötné a bizottság.
A KAP-pal kapcsolatos eddigi uniós egyeztetéseken komoly nézetkülönbségek alakultak ki Brüsszel és a tagállamok között. A vitás kérdések közül a legjelentősebb az, hogy a források mekkora arányát kelljen kötelezően az éghajlati és környezeti kihívásokra fordítani. Ehhez ráadásul a bizottság szigorú szempontrendszert javasol, míg számos tagállam – köztük Magyarország – szerint
a brüsszeli csomag túl nagy adminisztrációs terhet ró a termelőkre,
a kötelezettségek miatt pedig sok gazdálkodó eleshet az uniós támogatástól.
A felhasználható keretösszegről már döntöttek
Az már júliusban eldőlt, hogy a 2021–2027 közötti pénzügyi ciklusban összesen 1824 milliárd euró áll majd az Európai Unió 27 tagállamának rendelkezésére, amelyből 1074 milliárd euró jelenti a többéves pénzügyi keretet, és amelyet a koronavírus megjelenése miatt elfogadott 750 milliárd eurós helyreállítási program egészít ki.
Ebből az agrárium részesedése 343,9 milliárd euró, a teljes büdzsé 32 százaléka.
Ez a keret negyvenmilliárd euróval kisebb, mint a 2014–2020-as időszakban, ugyanakkor húszmilliárd euróval több, mint az első költségvetési javaslatokban meghatározott összeg. A KAP első pillére közel 260 milliárd eurót tesz ki. Ide tartoznak a közvetlen kifizetések, beleértve a területalapú támogatást.
A KAP második pillérének, tehát a vidékfejlesztési támogatásoknak a kerete ugyanakkor jelentősen csökkent: az előző ciklushoz képest közel 13 százalékkal. A 78 milliárd eurós második pillért a koronavírus okozta krízis kezelését célzó alap 85 milliárd euróra egészíti ki. A vidékfejlesztési támogatások kisebb mértékű csökkentése mindenképp nagy eredmény.
