A koronavírus miatti rohamszerű felvásárlások időszakában még nagyobb jelentősége lett a fogyasztói tudatosságnak, amely az anyagiakra és a környezetünkkel való viszonyunkra is többféleképpen kihat. A boltokban bő egy hónapja időről időre tapasztalt rohamszerű felvásárlásokkal megszerzett terméktömeg egy részéből később valószínűleg élelmiszer-hulladék lesz, tovább gyarapítva az évente átlagosan közel kétmillió tonnányi hazai összmennyiséget. A hulladékba kerülő szerves anyag – amely döntően kidobott étel – jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Ezzel a környezetszennyező magatartással egyes vásárlók alkalmanként ráadásul megingatják az áruellátás kiegyensúlyozottságát az országban, ami további problémákat vethet fel.
– Holott ha tudatosan összeállított bevásárlólistával érkeznének az üzletbe, nemcsak a fogyasztótársakat, hanem a pénztárcájukat is megkímélhetnék a praktikus vásárlók – állapítja meg a K&H A fenntartható agráriumért ösztöndíjprogramjának nyertes pályázatában a Kaposvári Egyetem kutatója. Gőbel Réka kifejti: az élelmiszer-pazarlás egyik oka a tudatosság hiánya, ami már a boltba indulást megelőzően jelen van, hiszen nem tudatosul az érintettben, hogy eleve gond, ha a maradék a szemetesbe kerül. Az is sokaknál megfigyelhető, hogy alapos megtervezés helyett hajlamos impulzusok hatására hirtelen döntéseket hozni, ezzel olyan termékért is pénzt kiadni, amiről utóbb kiderül, hogy felesleges. – Arra sem vagyunk felkészülve, hogyan kell úgy nagyobb mennyiséget tárolni élelmiszerekből, hogy ne menjenek tönkre idő előtt – fogalmaz a túlvásárlási jelenség hátteréről.
Megállapította: a mostani helyzetben természetes, hogy a tömeget elkerülve kevesebbszer, de nagyobb mennyiségben vásároljuk meg a szükséges termékeket. A szakember azt tartja fontosnak, hogy átgondoltan tegyük ezt, mert több hétre elegendő élelmiszert be lehet szerezni úgy is, hogy nem halmozunk feleslegesen, nem szórjuk a pénzt. A pazarlás ellen akkor tehetjük a legtöbbet, ha megvizsgáljuk az otthoni készleteket, és ez alapján állítjuk össze a szükséges listát, így nem marad ki semmi, amire szükség van – emelte ki a kutató. Ha előre kitaláljuk a heti menüt, és célirányosan beszerezzük az alapanyagokat, az is kisebb kiadással jár, és kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezik. A tudatos vásárlói magatartással mindemellett könnyebben teljesül a „Maradj otthon!” kampány, amikor a lehető legkevesebb időt töltjük házon kívül.
