Árfolyamkockázat: nem az ügyfél pénztárcáját terheli az összes költség

Az árfolyamkockázat egyes jogi kérdéseit vizsgálta meg a héten a Kúria mellett működő, bírákból álló konzultációs testület. Az elemzés a legapróbb részletekig áttekintette a témakört, megállapítva például, hogy csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és ­érthetően felhívta a figyelmét.

A legfőbb ítélkező fórum szakértői száznegyven pert tekintettek át Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ezeken túl rögzítette most a testület: az árfolyamkockázat addig a mértékig terheli a fogyasztót, ahol a banki tájékoztatás szerint a várható árfolyamnövekedés felső határa vagy maximális nagyságrendje húzódik. Vagyis csak akkora pluszterhet kell viselnie a hitelfelvevőnek, amennyire a bank előre és érthetően felhívta a figyelmét.

A szakmai csoport az ügyfelek helyzetével, magatartásával is foglalkozott. A grémium szerint a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzott elvárásokat megfogalmazniuk és érvényesíteniük, figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy a felek között információs egyensúlyhiány állt fenn – a bank nyilvánvalóan sokkal többet tudhatott a szerződésről, mint az ügyfél. A fogyasztótól elvárható, hogy a szerződést az aláírás előtt alaposan áttanulmányozza, és ha annak valamely rendelkezését nem találja érthetőnek, azzal kapcsolatban külön tájékoztatást kérjen. Ugyanakkor nem az ügyfél hibája, ha ezt azért nem tette meg, mert a szerződés szövege bonyolult volt, s emiatt már azt sem ismerhette fel, hogy további tájékoztatásra lenne szüksége.

Rögzítette végül a szakmai testület, hogy az árfolyamkockázat kérdése igen lényeges: olyannyira, hogy ha az arról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére. Szintén fontos, hogy a gré­mium szerint arra nincs lehetőség, hogy a Kúria az árfolyamkockázat megítélése ügyében átfogó jellegű iránymutatással igazítsa el az ország bíróságait. Az árfolyamkockázatot ugyanis ügyenként lehet csak vizsgálni, az adott eset bizonyítékainak értékelése után.

Mint a Kúriától megtudtuk, a szakmai testület még nem fejezte be a témakör elemzését. A grémium ezután azt vizsgálja meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet. A testület legközelebb június közepén ül össze.