Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
Az adatokból kiderül, hogy 12 hónap alatt:
- az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül a párizsié, kolbászé 20,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb.
- a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett.
- az üzemanyagok ára 11,6 százalékkal csökkent.
A fogyasztói árak májushoz képest, tehát egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a tej 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, a baromfihús 1,3 százalékkal lett olcsóbb. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 9,3 százalékkal kerültek többe.
A január–júniusi időszakban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal emelkedtek.
Jelentős eltérések
– Júniusban a jegybanki inflációs cél közelébe emelkedett a pénzromlás éves üteme. Ugyanakkor termékkategóriánként jelentős eltérések adódnak – kommentálta a számokat Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője. Jelezte: az élelmiszerek ára továbbra is kiemelkedő mértékben növekszik, amelyben közrejátszik a kedvezőtlen időjárás az idényáras termékeken keresztül, illetve a vírushelyzet nyomán növekvő költségek. Visszafogta az áremelkedést ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek árváltozása, amelyek esetében a kereslet sem tért még vissza a koronavírus előtti szintre. – A legnagyobb fékező tényező azonban az üzemanyagárak változása volt, amely jelentősen, 22,0 százalékkal csökkent éves alapon. Emögött elsősorban a világpiaci olajár mérséklődése állt, amelyet a globális kereslet visszaesése eredményezett. Az elkövetkező időszakban az olajárak a kereslet stabilizálódásával emelkedhetnek, így az inflációs nyomás is fokozódhat – tette hozzá.
– Az áremelkedés élénkülését a tartós fogyasztási cikkek árainak gyorsuló növekedése is támogatta, míg az élelmiszerárak növekedési üteme némileg mérséklődött. Továbbra is erős árnyomásra, illetve a forint gyengülésére utal, hogy a maginfláció 4 százalék maradt – nyilatkozta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció a 3,5 százalék közelébe emelkedhet, majd a nyár végétől kissé 3,5 százalék alá mérséklődhet. A Takarékbank az idén 3,4 százalékos átlagos inflációra számít.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a távirati irodának azt jelezte, hogy júniusban a várakozásoknak megfelelően jelentősen emelkedett az infláció. Szerinte a dinamikus gyorsulás mögött egyértelműen az üzemanyagok árának erőteljes emelkedése áll, ami a havi alapú 9,3 százalékos drágulásával „gyakorlatilag önmagában magyarázza a fő inflációs mutató emelkedését”. – A drágulás ellenére az üzemanyag még mindig 11,6 százalékkal olcsóbb, mint egy évvel korábban – jegyezte meg az elemző.
