Rendkívül kimerültek az európai állampolgárok a több mint egy éve húzódó járványkezelés következtében. A lakosság tartaléka fogytán, ugyanakkor a munkájukat megtartók idén tavasszal már kevésbé tartottak anyagi helyzetük további romlásától, mint tavaly nyáron.
A járvány tavaly tavaszi megjelenése összességében tovább növelte a tagállamok közötti különbségeket – derül ki az Eurofound harmadik, idén tavasszal végzett felméréséből, amely lehetővé teszi az összehasonlítást a tavaly nyári és tavaszi kilátásokkal.
A 27 uniós tagállam mindegyikében nőtt azoknak az aránya, akiknél a megélhetést sodorta veszélybe a járvány.
A legkisebb mértékben Dániában okozott anyagi bizonytalanságot a koronavírus: idén tavaszra a válaszadók 14 százaléka számolt be a háztartásában megélhetési nehézségekről.
Horvátországban a legrosszabb a helyzet, a válaszadók 74 százalékának okozott a járvány valamekkora mértékű pénzügyi kilátástalanságot.
A leginkább azoknak súlyosbodott tavaly tavasz óta az anyagi helyzetük, akik elvesztették állásukat, vagy a foglalkoztatásukban valamilyen kedvezőtlen változás állt be, például a korlátozások közvetlenül érintették a munkahelyüket. Ők arról számoltak be, hogy
a szociális támogatások hozzáférhetősége továbbra is nehéz: átlagosan tíz igénylésből nyolcat elutasítottak.
Némileg kedvezőbb lett a tavaly nyári felméréshez képest azoknak a kilátása, akiknek a munkahelyét nem befolyásolta a járvány: míg 2020 nyarán több mint egyharmaduk gondolta úgy, a jövőben romlik anyagi helyzetük, idén tavasszal már csak negyedük látta így.
Európa minden országában nagy kihívást jelentett az online oktatás. A szülők túlnyomó többsége ellenzi a tartós digitális iskolát
Fotó: Délmagyarország/Kuklis István
A támogatások nehéz hozzáférhetősége és az újabb, téli lezárásokkal párosuló járványkezelés minden eddiginél tovább rontotta az uniós és nemzeti intézményekbe vetett bizalmat. Ez napjainkban is megmutatkozik, mivel
a védőoltások felvételének hajlandósága az egész kontinensen jelentősen elmarad a várttól.
A vakcina beadatásától tartózkodók túlnyomó részénél megfigyelhető, hogy elsődleges hírforrásként a közösségi médiából tájékozódnak, szemben a hagyományos távközlési eszközökkel.
Az oltási hajlandóságot csökkentette az Európai Gyógyszerügynökség bizonyos vakcinákkal szembeni aggálya.
Az oltások elfogadottsága kelet–nyugati megosztottságot mutat: a jobban oltakozni szándékozó nyugat-európai arány hatvan százalék körül alakult tavasszal, míg a keleti tagállamokban alacsonyabb. Az oltást teljes mértékben elutasítók aránya ugyanakkor mára mindenhol tíz százalék alá csökkent.
A téli korlátozások egyik legszembetűnőbb hozadéka, hogy az online oktatás elutasítottsága az egész Európai Unióban magas: a válaszadók mindössze 16 százaléka látná szerencsésnek, hogy a jövőben is fennmaradjon a digitális iskolai oktatás.
Ennek következtében a munka és magánélet összehangolása nehezebbé vált a gyermeküket nevelő szülőknél. Érdekes, hogy tavaly nyáron magasabb volt az otthon dolgozók és a hibrid munkavégzést – vagyis az otthoni és munkahelyi munkavégzést ötvöző – válaszadók aránya, mint az őszi és téli hónapokban. Mindez annak ellenére, hogy a munkavállalók többsége előnyösnek tartja a munkavégzés helyének a megválasztását.
Mentálisan is belefáradtak az európai lakosok a járványkezelésbe. A mentális jóllét a járvány megjelenése óta jelentősen csökkent, elsősorban az elszigeteltség és a korlátozások hatására. A 18 és 34 év közötti korosztályban érzékelhető legjobban a csökkenő türelem: tavaly nyáron a válaszadók fele, mára viszont 65 százaléka vált kitetté a depressziónak. Mind a mentális, mind az anyagi jóllétet vizsgálva egyértelmű, hogy
a járvány legnagyobb kárvallottjai a fiatalabb korcsoportok,
míg a rendkívüli helyzetet az ötven év felettiek jobban viselik.
