Januárban is meghaladta a négy és fél milliót a foglalkoztatottak száma

A statisztikai adatokban is látszik a járvány gazdasági következménye. Egy hónap alatt sokan vesztették el az állásukat.

Támogatást kapnak, hogy bővítsék a dolgozói létszámot a mikro- és kisvállalkozások Fotó: Kurucz Árpád

Januárban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi száma 4 millió 537 ezer fő volt. Részben a járvány gazdasági következményeként, részben a szezonális hatások miatt az előző hónaphoz képest 97 ezer fővel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A 2020. november–2021. januári időszakban az átlagos létszám 4 millió 601 ezer volt, ez 26 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakától – közölte a Központ Statisztikai Hivatal. Ez utóbbi időszakban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 21 ezer fővel nőtt, miközben a közfoglalkoztatottaké tízezer fővel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 36 ezer fővel csökkent.

Januárban a munkanélküliek száma 238 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest 54 ezer fővel magasabb. A munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, öt százalékra emelkedett. A 2020. november–2021. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 209 ezer fő volt, 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéke egy százalékponttal volt magasabb az előző évinél.

– A várakozásoknak megfelelően januárban a foglalkoztatási helyzet érdemben romlott, 55 ezer fővel éves, míg 97 ezer fővel havi összehasonlításban. A havi romlásnak részben szezonális okai vannak, ám nagy szerepet játszik benne a korlátozások elhúzódása is – kommentálta az adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője jelezte: a bezárásra ítélt létesítmények tulajdonosai közül sokan nem tudták megtartani munkavállalóikat, ők megjelentek a munkanélküliek között, akiknek száma éves alapon nagyjából ugyanannyival nőtt, mint amennyivel a foglalkoztatottaké csökkent. A foglalkoztatási szint azonban összességében továbbra is magas, de a négy és fél millió fölötti számot az Eurostat által előírt módszertani váltás okozza.

– A foglalkoztatás akkor térhet vissza a korábbi szintre, ha fel lehet oldani a korlátozásokat. Ezek fennmaradása miatt azonban a következő havi adatokban további romlás várható – tette hozzá.

Horváth András, a Takarékbank elemzője a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy januártól nemzetközi módszertanváltozás miatt módosult a hazai munkaerőpiaci módszertan is. A korábban inaktívnak számító gyermekgondozási ellátások mellett otthon maradó – de a munkahelyükre később visszatérő – nők innentől – és visszamenőleg az idősorokon – gazdaságilag aktívnak számítanak. Az adatok kapcsán pedig jelezte: múlt év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont januárban már látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság. Ilyen hosszú távon nem tudják sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.

– Várakozásunk szerint idén négy százalék körüli lehet a munkanélküliség, viszont a nyilvántartott álláskeresők száma ennél magasabb jelenleg (299 ezer fő) és a korlátozások további elhúzódása ennél erőteljesebb hatást is elkezdhet gyakorolni a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelheti az összképet – magyarázta a szakértő.

A következő hullámhoz kapcsolódó leépítés elsősorban a teljes leállást elszenvedő szolgáltatószektorokban és a turizmusban jelentkezik. Ezzel együtt más ágazatokban érezhető a munkaerőkereslet, így aki elveszti az állását talál másikat.

– A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez és ahhoz, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci válság jelentősen kisebb amplitúdójú, mint az egy évtizeddel korábbi, amikor elérte a hétszázezret a munkanélküliek száma. Összességében azonban ilyen volumenű és hosszúságú korlátozásokat láthatóan már kormányzati segítség mellett sem képes tartósan elviselni a hazai makrogazdaság, így a teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre és ebben vélhetően most már csak a korlátozások minél előbbi feloldása hozhat majd változást – tette hozzá Horváth András.