Már nincs ötven nap, és választunk. Választunk önkormányzatokat, ami a lakókörnyezetünk jövője szempontjából fontos dolog. De most ennél is fontosabb, hogy miként választ Európa, mi lesz az unió sorsa. Nekünk, magyaroknak viszonylag egyszerű a képlet: meg akarjuk-e újra védeni a „vén Európát, a gyönyörű nőt”? Mint annyiszor már történelmünk során. Vagy odadobjuk az ellene fenekedőknek, az őt meggyalázóknak, a maradék vagyonát felzabálóknak?
Meggyőződésem szerint Magyarországon még többségben vagyunk, akik szerelemmel-szeretettel tekintünk Európára. Mi Európára fogunk szavazni: arra, amelyet őseink sokszor az életük árán is védtek tatártól, töröktől, szovjettől.
Most viszont önmagától, önnön árulóitól kell megvédenünk ezt a földrészt, amely oly sok sebből vérzik, amely már csak árnyéka a régi önmagának. Nekünk egyszerűen nem lehet más döntésünk, mint visszaszavazni a régi Európát.
Mi újra meg fogjuk tenni, ami a kötelességünk, de mit tesznek majd Nyugaton? Egyáltalán felismerik-e, hogy talán az utolsó utáni pillanatban állíthatják meg a vészesen közeledő katasztrófát? Ha Európa eddig szerencsésebbnek gondolt nyugati felében nem ébrednek fel, akkor a mi szerelmünk is „százszor-tört varázs” lesz csupán – hogyan is írta Ady búcsúzóul Lédának?: „Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor” –, mert már nekünk sem lesz miért szeretni az uniót. Amely zsarol, fenyeget bennünket, el akarja venni nehezen megszerzett szabadságunkat, békénket, lányainkat, fiainkat genderrémalakokká akarja átalakítani, és idegen hódítók előtt tárja szélesre a kapuit. Ilyen egyszerűen, ilyen végletesen kiélezett kérdésekről fog szólni ez az uniós választás.
Fel kell tennünk azt a nehéz kérdést is, hogy vajon mi lesz, ha nem tér le erről az öngyilkos útról a Nyugat. Akkor a közelből nézhetjük végig ezt a szomorú agóniát. Egyben pedig fel kell készülnünk a legrosszabbra.
Eddig „csak” liberális NGO-kon keresztül, pénzzel, dezinformációkkal igyekeztek megtörni a magyarok ellenállását, és magukkal rántani bennünket. Ám ha az unióban nem történik a júniusi választások eredményeképp nemzeti ébredés, akkor ez a támadás még erősebb lesz.
Ha a radikális iszlamista fedőszervezetek, alapítványok akarnak majd hazánkban is kirendeltségeket nyitni, mecseteket építeni, vallási iskolákat alapítani, akkor lépnünk kell. Akkor is, ha csak ingatlanokat akarnak vásárolni későbbi, rejtett céljaik bázisának megteremtése érdekében.