A korrupciós vizsgálatok leállítása már más kérdés. Az EU vezetése büszkén hirdette, hogy Ukrajna minden csatlakozási kritériumnak megfelel, és gyorsított eljárással kell felvenni. Most a két kijevi szervezet ellehetetlenítése azt jelentette, hogy ez Brüsszel számára is elfogadhatatlan. Tiltakoztak, és az Ukrajnának juttatandó pénzügyi források befagyasztásával fenyegetőztek. Ukrajna működéséhez havi hárommilliárd dollár támogatás szükséges, és ehhez jönnek még az ingyen juttatandó fegyverek.

A lakosság Ukrajna jelentős részében – először a háború kezdete óta – utcára vonult, és tiltakozott. Döntően nők. Férfiak alig mertek kimenni, mert féltek, hogy a kényszersorozást végrehajtó katonák a tüntetés helyszínéről viszik el őket a frontra. 

Az ügynek rengeteg tanulsága van. Talán a legfontosabb, hogy a nyugati hatalmak elkezdték keresni Ukrajna új vezetőit. Többen is szóba jöhetnek: a hadsereg volt főparancsnoka, aki a mostani londoni nagykövet, a katonai hírszerzés főnöke, Kijev polgármestere. 

2026-ra a tervek szerint az ukrán GDP 26 százaléka lesz közvetlen katonai kiadás, amely mintegy ötvenmilliárd dollár.

Németország elégedetlen, mivel a területén 151 ezer ukrán katonakorú férfi él, és döntő részük nem hajlandó dolgozni. Felveszik a havi 882 eurós támogatást, és ezzel megterhelik az egyébként is óriási hiánnyal küzdő német költségvetést. Berlin kijelentette, hogy vagy vállaljanak munkát, vagy térjenek haza.

 Vagy Líbiába, ahol az arab tavasz folyamán meggyilkolt államfő, Kadhafi halála (2011) óta polgárháború folyik. Vagy Indonéziába, amely ugyan szintén muzulmán állam, de a Föld túlsó végén található.

Mivel Szíriában összecsapások voltak a beduinok és a drúzok között – azaz síiták és szunniták között –, több ország is színre lépett. 

Közben a szír vezetés bejelentette, hogy szeptember 15–20. között – Aszad elnök tavalyi megbuktatása óta először – parlamenti választásokat rendeznek. A képviselők harmadát az ideiglenes államfő jelöli ki, a többit a lakosság választja meg.

A gázai helyzet katasztrofális. Naponta halnak meg emberek az izraeli bombázások következtében, és olyan súlyos a gyógyszer-, élelmiszer- és vízhiány, hogy az áldozatok száma gyorsan nő.

Németország Jordániával közösen légihidat létesített, és élelmiszercsomagokat szórnak le a gázai palesztinoknak. Ennek inkább szimbolikus jelentősége van, mivel egy repülőgép kevesebb súlyt tud ledobni, mint amit egy kamion képes elhozni.

A német külügyminisztert izraeli látogatásán fogadta a miniszterelnök is. Megpróbálta meggyőzni, hogy Németország ne csatlakozzék a nyugati államok zöméhez, amelyek az ENSZ őszi közgyűlésén el akarják ismerni a palesztin államot. Az egyik izraeli miniszter megjegyezte, hogy Németország folytatja a hitleri politikát. Ez, véleményem szerint, egyszerűen tévedés. A franciák őszre bejelentették a palesztin állam elismerését, és Szaúd-Arábiával közösen kiálltak a kétállami megoldás mellett. A brit kormány közölte, hogy ha őszig nem változik meg az izraeli politika, ők is elismerik a palesztin államot.

 A közel-keleti térségben 1948 óta nincsen béke, és gyors és sikeres megoldás most sem látszik.

 Lavrov külügyminiszter közölte szíriai kollégájával, hogy várják a szír államfőt is a tárgyalásokra. Egyben keresik a megoldást a Szíriában lévő orosz haditengerészeti és légierőbázisok kérdésére.

Augusztusban van a krajnai horvát–bosnyák–szerb háború 30. évfordulója. Az ünnepség újra, sokadszor megosztotta a Balkánt.

A szerző biztonságpolitikai szakértő