Kivárhat a hazai jegybank

Lassult az árak emelkedése júliusban, a legújabb inflációs érték enyhén alulmúlta a piaci várakozásokat. Mindez megerősíti a Magyar Nemzeti Bank várakozását az árszínvonal növekedésének lassuló üteméről, így nincs semmilyen komoly nyomás, ami a kamatok emelése felé mutatna.

Az élelmiszerek jelentős mértékben drágultak júliusban Fotó: Havran Zoltán

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az inflációs mutató a januártól júliusig tartó időszakban az előző év azonos időszakához képest átlagosan 3,4 százalékkal emelkedett. A tényleges adat kevéssel alulmúlta az elemzői előrejelzéseket.

– A monetáris politika szempontjából az adatok kifejezetten kedve­zőek – kommentálta az adatközlést ­Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Meglátása szerint a mostani számok alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon álláspontját, hogy az infláció fokozatosan mérséklődő pályára állt, és szükségtelen lenne a kamatkörnyezet szigorítása. A jegybank tegnapi közlése szerint a monetáris döntéshozatal szempontjából legfontosabb, ideiglenes hatásoktól megtisztított, adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalék volt júliusban, szemben az egy hónappal korábbi 3,5 százalékkal. Ez megfelel az MNB háromszázalékos középtávú inflációs céljának, illetve az ehhez igazított plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávnak.

Az élelmiszerek jelentős mértékben drágultak júliusban
Fotó: Havran Zoltán

Varga Zsombor, az Erste Bank elemzője szerint mindez további érvet jelent amellett, hogy az eurózóna mérsékelt inflációja valóban csökkenést okozhat a hazai maginflációs tételekben, az MNB várakozásával össz­hangban.

Virovácz Péter szerint azzal, hogy egyre több jegybank lép globálisan a lazítás útjára és romlanak a külső gazdasági kilátások, könnyen lehet, hogy a hazai jegybank is hasonló lépésre kényszerülhet. – Erre idén várhatóan még nem kerül sor, hiszen az idei év átlagos inflációját 3,3 százalékra várjuk, de jövőre a mérséklődő infláció és a lassuló gazdaság elgondolkoztathatja az MNB-t a következő lépés irányá­ról – áll helyzetértékelésében.

Jelenleg a globális szintű gazdasági lassulást tapasztalva a legnagyobb jegybankok a szigorítást, illetve a szigorítási jelzéseket követően ismét a hitelbőséget támogató politika irányába fordulnak. Kamatot vágott az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, ami az általános vélekedés szerint további lazító lépéseket tehet, és ősszel hasonló intézkedéseket vár a piac az Európai Központi Banktól, látván az Európai Unió visszaeső növekedési adatait.