Külföldi cseresznyét eszünk

Nem csak nálunk, Európa más államaiban is károkat okozott a cseresznyetermésben az időjárás. Hazánkban szinte minden olyan időjárási tényező előfordult tavasszal, amit inkább elkerültek volna a kertészetekben.

magyar kertészetek kevesebbet takaríthatnak be idén a piros gyümölcsből Fotó: Teknős Miklós

Gyenge szezont tudhatnak maguk mögött a cseresznyetermesztők. Ennek elsődleges oka az időjárás: a tavaszi fagyok több gyümölcsösben kárt tettek, majd pedig a csapadékos időjárás miatt ment tönkre a termés jelentős része. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK) jelentése szerint Magyarországon 2700 hektáron termesztettek cseresznyét 2017-ben, a termés az elmúlt években 4800 és 11 300 tonna között változott. A friss cseresznye kivitele 686 tonnáról 643 tonnára csökkent 2018-ban az előző évihez képest. A magyar cseresznye fő felvevőpiaca Szlovákia, Románia és Lettország. A cseresznyeimport az exporthoz képest lényegesen kisebb, 66 tonna volt tavaly.

A legnagyobb európai cseresznyetermesztő államban, Olaszországban sem kedvezett az időjárás, a gazdálkodóknak a jégverés okozott hatalmas gondot. Németországban viszont a magasabb jövedelmezőség miatt egyre többen váltanak cseresznyére a meggytermesztésről. Az Európai Bizottság adatai szerint a cseresznye nettó termelői ára májusban 26 százalékkal volt magasabb az Olaszországban, mint egy évvel korábban.

A magyar kertészetek kevesebbet takaríthatnak be idén a piros gyümölcsből
Fotó: Teknős Miklós

A világ legnagyobb cseresznyetermelői Törökország, az Egyesült Államok, Irán, Olaszország, Spanyolország és Chile. Az unió 38 900 tonnát importált tavaly ebből a csonthéjas gyümölcsből, míg a kivitel csak 10 300 tonna volt. A legtöbb cseresznye Törökországból érkezik, de jelentősen megnőtt a Chiléből származó behozatal. Az embargó 2014-es bevezetése előtt Oroszországba is jelentős tételeket exportált az unió.

Korábban a szakmaközi szervezet a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta: minden időjárási problémával szembesültek a kertészetekben a gazdálkodók, amivel nem szerettek volna. A tavasz első heteiben az aszály miatt kialakult légköri szárazság, valamint az ország több pontján jellemző éjszakai fagyok okoztak gondot a virágzáskor. A terméskilátások rendkívül kedvezőek voltak, a májusi, júniusi csapadékos időjárás miatt a szamóca minősége sokat romlott.

A meggy- és a cseresznyetermesztőknek a kártevőkkel gyűlt meg a bajuk, a minőséget pedig a nyirkos időjárás miatt a gyümölcsök berepedése is rontotta. A gombák, kártevők elleni védekezés szinte minden kertészetben nagy kihívást jelent, a tényleges károkat nyár végén, ősszel lehet pontosan megítélni. Egyedül a kajszibarackot termesztők örülhetnek: a tavalyi országos terméskiesést követően az ültetvények sok virágot hoztak, így jó termés várható.