Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy háttérbeszélgetésen elárulta, hogy a minimálbérről szóló alkuban a dilemma az volt az elmúlt napokban a résztvevők között, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékos eléréséhez évente mekkora átlagos bérnövekedésre van szükség – írta a Világgazdaság. A munkaadók amellett érveltek, hogy egy 10 százalékos átlagos emelés is elegendő lenne, aminek megfelelően 8-10-12 százalékos minimálbér-emelési pályában gondolkodtak a következő évekre. Ezzel szemben a munkavállalók átlagosan 12 százalékos emelést akartak kiharcolni úgy, hogy jövőre 10 százalékkal növekedjen, majd utána 12 és 14 százalékkal.
A gordiuszi csomót végül úgy vágták át, hogy mivel a jövő évet még kicsit bizonytalannak érzik a vállalatok, ezért nem 10, hanem 9 százalékkal emelkedik a minimálbér, cserébe 2026-ban és 2027-ben magasabb arányban, de az átlagos évi 12 százalékos emelési arány megmarad.
Czomba Sándor elmondta: a vállalatok kérték, a kormány csökkentse a terheiket, azonban jelezték nekik, hogy jelenleg általánosságban nem tudják mérsékelni a szociális hozzájárulási (szocho)adót. Ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy ha a gazdaság úgy teljesít, ahogy szeretné a kormány, akkor a következő években visszatérnek rá. Ez úgy jelenik meg a megállapodásban, hogy a kormány vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét. Itt tehát nem csak a szocho mérséklése merülhet fel adócsökkentésként.
Az államtitkár ismertetése szerint a kormányzat annyival járul hozzá a megállapodáshoz, és ez kellett ahhoz, átlökjék a holtponton a tárgyalásokat, hogy azok a vállalatok, amelyek munkavállalóinak 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszakban legfeljebb 290800 forint az alapbére, 2025-ben az előző évi szociális hozzájárulási adót, majd 2026-ban és 2027-ben szintén az előző évit kell kifizetniük.
Ez havonta mintegy 4000 forintot jelent, amit valamikor év közepén, egy összegben fog megkapni a teljes létszámra a munkaadó.
A megállapodás tartalmaz egy olyan képletet is, miszerint ha az egyes gazdasági mutatók összesített mértékben eltérnek a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban egy százalékkal, akkor a VKF tagjai leülnek újra tárgyalni. Ha viszont nincs a tárgyalásnak eredménye, a minimálbér összege az eltérés arányában automatikusan módosul.
