Magyar cégek a klímáért

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormánydöntés alapján alapította meg a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Kft.-t, hogy hozzájáruljon a régió éghajlatvédelmi erőfeszítéseihez.

2020. 02. 14. 7:35
Steam rises from the cooling towers of the lignite power plant complex of German energy supplier and utility RWE in Neurath
A tíz legszennyezőbb európai szénerőmű közül nyolc a déli térségben található Fotó: Wolfgang Rattay Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Komoly fejlesztésre vár a Nyugat-Balkán energia-, víz- és hulladékgazdálkodása, valamint az erdőgazdálkodást és a városokat is fel kell készíteni a klímaváltozásra. A délszláv háborúk óta gyakorlatilag megállt a térség fejlődése, ami a magyarországi cégeknek lehetőségeket jelent – erről beszélt többek között tegnap Galambos Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyugat-balkáni tagozatának elnöke annak apropóján, hogy a térség gazdaságainak zöldátalakítását támogatandó, új szervezet jött létre hazánkban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kormánydöntés alapján alapította meg a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Kft.-t, hogy hozzájáruljon a régió éghajlatvédelmi erőfeszítéseihez. Ennek módja az, hogy pályázatok útján támogatja a környezetvédelem terén aktív magyarországi vállalkozásokat abban, hogy a térségbe exportálhassák technológiájukat. A központ ügyvezető igazgatója, Örlős László szemléletes példát mutatott be a programot ismertető eseményen annak igazolására, milyen mértékű technológiai hátrányban van a nyugat-balkáni régió. Mint elmondta, a tíz legszennyezőbb európai szénerőmű közül nyolc a régió országaiban üzemel: Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban is bőven meghaladja a hatvan százalékot a fosszilis tüzelők részaránya az összes energiatermelésben.

Mindössze 16 nyugat-balkáni szénerőmű összesen annyi kén-dioxid kibocsátásáért felelős, mint amennyiért az Európai Unió összes, 250 ilyen létesítménye – mondta Örlős László. A légszennyezés pedig olyan mértékű emiatt, hogy Szkopje és Pristina a legrosszabb levegőjű európai városok listáján a második-harmadik helyet foglalja el az utóbbi években – fűzte hozzá Galambos Attila.

A tíz legszennyezőbb európai szénerőmű közül nyolc a déli térségben található
Fotó: Reuters

A program részleteiről az ITM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára, Botos Barbara számolt be. Ismertette: az első pályázati körre kísérleti (pilot) projektként tekintenek, ennek keretösszege 400 millió forint, ami a költségvetésből áll rendelkezésre. A beruházások célpontja tehát Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia lehet.

– A magyar technológiaexport az energiahatékonyság, a vízgazdálkodás, a szennyvíztisztítás, a hulladékkezelés, az erdőgazdálkodás, illetve a városi környezet fejlesztésében segítheti az érintett államokat – sorolta Botos Barbara a lehetőségeket.

Hozzátette, hogy a pályázatra Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, szakmai egyesületek jelentkezhetnek március 27-ig.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.