Mindent visz a szuperkötvény

A már piacon jegyezhető, és a későbbi hónapokra várható megtakarítási, illetve befektetési termékek biztosan segítik majd a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését. A háztartásoknál parkoló hatalmas készpénzállomány mobilizálása azonban már nehezebb feladat — mondta lapunknak adott interjújában Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója.

Benczédi Balázs: Túl nagy az állami gondoskodás aránya Fotó: Teknős Miklós

– Alaposan átalakult a hazai befektetések piaca. Múlt héten elstartolt a köznyelvben már csak szuperkötvénynek nevezett Magyar Állampapír Plusz, a MÁP Plusz, amelyet a vártnál is nagyobb érdeklődés fogadott. Mit várnak az új terméktől? Milyenek a kezdeti tapasztalatok?

– Kétségtelen, hogy új időszámítás kezdődött a lakossági állampapírok forgalmazásában, miután az Államadósság Kezelő Központ több korábbi állampapír forgalmazását megszüntette, helyette pedig bevezette a piacra az új, ötéves futamidejű MÁP Pluszt, amely június 3-tól az MKB Bank fiókjaiban is elérhető. Az értékpapírhoz kapcsolódó, már közismert egyedi kedvezmények mellett további adalék, hogy az MKB Bank minden újonnan nyitott összevont értékpapírszámla és ügyfélszámla esetén idén év végéig elengedi az értékpapírszámla-vezetési és állományi díjat azon új ügyfeleknek, akik ezen a számlán kizárólag lakossági állampapírokat tartanak vagy helyeznek el.

Benczédi Balázs: Túl nagy az állami gondoskodás aránya
Fotó: Teknős Miklós

– A kormány őszre ígéri a nyugdíjkötvényt, amellyel még tovább bővül a lakossági befektetési termékek palettája. Vajon rákap majd erre is a lakosság?

– Elérhető közelségbe került az az időszak, amikor akár már a csecsemők beléphetnek a megtakarítások és befektetések piacára, hogy ott egész életre szóló, a megfelelő életszínvonalú nyugdíjas éveket is biztosító termékekre szerződjenek. Ehhez azonban két feltétel elengedhetetlen: egyfelől olyan mélységű, átgondolt, rendszerezett, az elmúlt évtizedekben egyedülálló, pártállástól független szakmai anyag, amilyen a Magyar Nemzeti Bank 330 pontja. Másfelől a lakosság pénzügyi tapasztalatainak bővítése, közismereti szintű befektetési tudásának kialakítása, amely területen nekünk, alapkezelőknek is jelentős teendőink vannak.

– Az emberek a mai napig görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy szinte mindenről az államnak kell gondoskodnia.

– Mert a magyar nyugdíjrendszert történetileg, hosszú-hosszú időkre visszamenőlegesen úgy alakították ki, hogy abban a nyugat-európai országokhoz képest aránytalanul nagy az állami gondoskodás aránya. A nálunk megszokott nyolcvan százalékhoz képest az Európai Unió régi tagállamaiban élők legfeljebb negyven százalékban számítanak az államra, és pontosan tudják, hogy a többi a saját öngondoskodásuk hatékonyságától függ. Hosszú évtizedek mélyen bevésődött gondolkodásmódját kell átformálni ahhoz, hogy évről évre mind többen tegyék előtérbe az öngondoskodást, amelyhez hasznos és akár már rövid távon is kifizetődő megoldás lenne, ha a pénzügyi-gazdasági tudnivalók közismereti tantárgyként minél előbb a gyakorlatban és egységesen is részévé válnának a nemzeti tantervnek.

– Egy új tantárgy bevezetése csak az alapokat teremti meg. A gyakorlat azonban legalább ilyen fontos a szemléletformálásban.

– A gondolkodásmód átalakításában az iskoláknak is van feladata, de azt érdemes a legszűkebb közösségekben, a családokban elkezdeni. A 14-15 éves korosztály számára azonban már nem a számla és a pénztárkönyv az érdekes, ők a mobiltelefonok és a hihetetlen sebességgel fejlődő elektronikus kütyük világába nőnek bele, ahonnan egyenes út vezet a fintech világába. Ami a probléma pszichológiai megközelítését illeti, tény, hogy honfitársaink meglehetősen könnyen befolyásolhatók egy irányba, ami lehet, hogy nem mindig szerencsés. Az átlagos magyar lakossági befektető három-négy oldalról jár körbe egy kérdést, egy japán 15-20 szempontot vesz figyelembe, míg a nemzetközi átlag valahol e két érték között van. Ahhoz, hogy ezen a gyakorlaton vagy felfogáson változtassunk, időre van szükség.

– Jelenleg hatalmas készpénzállományon vagy gyakorlatilag nulla kamatozású betéttömegen ülnek a magyar háztartások. Ennyire szegényes volt eddig a befektetési vagy megtakarítási lehetőségek tárháza, vagy a lakossági befektetők voltak túl óvatosak, netán kényelmesek?

– A meglepő számok mögött nem kizárólag az óvatos és nehezen mozdítható, kényelmes lakossági befektetői attitűd áll. Az a mintegy 6000 milliárd forint, amelyet még mindig magánál tart a lakosság, nehezen mobilizálható. Az embereknél az elmúlt harminc év szürkegazdaságából ma is tetemes mennyiségű bankjegy van, amelyet a jelentősebb hozamokat kínáló termékek esetén korábban sem bolygattak. Ahogyan annak idején a külföldről szabadon hazahozott pénzek mennyisége sem érte el a várt összeget, pedig akkor senki nem kérdezte, honnan van a vagyon, és adót sem kellett fizetni utána. Az összeg a számlanyitáskor azonnal legálissá vált. A jegybank azóta is mindent megtesz az elfekvő pénztömegek megmozgatásáért, átforgatásáért. Nem véletlen a folyamatos bankjegycsere sem, így legalább fehérednek a több évtizede a párnacihában szunnyadó megtakarítások.

– A pénzügyi intézményeket vajon milyen kihívások elé állítják az új piaci lehetőségek?

– A pénzügyi intézmények oldaláról is alaposan felforgathatja a mindennapok rendjét egy olyan termék, mint a MÁP Plusz vagy éppen a nyugdíjkötvény. Az új befektetési és megtakarítási formák ugyanis mind komoly versenyt jelentenek a bankok számára. Az egészséges versennyel persze nincs baj. Ám a bankoknak és más intézményeknek olyan megoldásokra van szükségük, amelyek hozzáadott értéke képes felvenni a versenyt az állami termékekkel, elsősorban az elérhető hozam tekintetében. Az új konstrukciók kulcsa abban rejlik, hogy a közvetítők vajon mennyire lesznek ösztönözve az értékesítésre. Kimondhatjuk, hogy a végfogyasztó pénzügyi tudatosságán túl az is számít, hogy az értékesítő mennyire lelkesen adja el a terméket.

Rekordjegyzés a MÁP Pluszra

Eredményes és népszerű a MÁP Plusz, az új állampapírból az első héten, 2019. június 3. és június 7. között 529 milliárd forintot jegyeztek, ami minden idők legmagasabb egyhetes forgalmi adata a piacon – tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter a távirati irodát. Az eddigi csúcsot 2017-ben az 1MÁP tartotta, akkor a mostanihoz viszonyítva feleannyiért, 206 milliárd forintért vásároltak az egyéves állampapírból. A pénzügyminiszter emlékeztetett: 2023-ra azt a célt tűzte ki a kormány, hogy 11 ezer milliárd forintra növekedjék a lakossági állampapír-állomány. Jelenleg ennek szintje 8060 milliárd forint, köszönhetően a MÁP Plusz rendkívül jó teljesítésének. A pénzügyi tárca vezetője szerint az új állampapír nemcsak a magánszemélyeknek előnyös, hanem Magyarország stabilitását is erősíti. A kormány célja az eddig elért gazdasági eredmények megvédése, amit segíthet a magyarok erőteljesebb szerepvállalása az adósságfinanszírozásban. Az új állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetés, amely nemcsak adómentes, hanem magas kamatozású is, öt év alatt összességben 27,35 százalékos hozamot biztosít.