A szigorú járványhelyzeti korlátozások feloldása zajlik a legtöbb európai országban. Noha mindenhol megalkották azokat az iránymutatásokat, amelyek a munkahelyi visszatérést, a gazdaság újraindulását segítik, a fertőzöttek számának újbóli növekedése és a korábbi gyakorlatok további nehézségeket okoznak a nyugat- és észak-európai államokban.
Szabadságstop és túlóra
Komoly gondot okoz a vendégmunkásokra berendezkedett Nyugat-Európában, hogy a járványügyi intézkedések miatt jelentős korlátozások nehezítik a határforgalmat. Sok területen már a járvány előtt is munkaerőhiánnyal küzdöttek annak ellenére, hogy a korlátozások még nem éltek. Az egészségügyi, szociális területeken, vagy a mezőgazdaságban eltérő intézkedésekkel próbálják orvosolni a helyzetet.
Luxemburgban és Ausztriában jelentősen megemelték a heti ledolgozható munkaórák felső korlátját azokban az ágazatokban, amelyek kapcsolódnak a járvány elleni védekezéshez, beleértve az egészségügyet és a szociális területeket. Így megengedetté vált adott esetben a heti hatvanórás munkavégzés is. Finnországban a munkaerőhiány megakadályozásának érdekében az érintett alkalmazottak nem mehetnek el szabadságra.
A vendégmunkások hiánya óriási csapás a nyugat-európai országok mezőgazdaságára. Nagy-Britanniában a súlyos helyzet miatt a kormány szinte könyörög a briteknek, hogy vállaljanak idénymunkát, ugyanakkor erre a külföldi munkavállalókra berendezkedett helyi lakosság szinte semmilyen ösztönzéssel sem hajlandó. Ennek következménye, hogy a termény jelentős része a földeken mehet tönkre. Belgiumban szintén a helyi lakosságra számít a kormány, ösztönzésként a munkanélkülieket, ideiglenesen állástalanná válókat szeretnék rávenni a mezőgazdasági munkákra azzal, hogy bérük mellé munkanélküli ellátásuk 75 százalékát is megtarthatják.
Még terjed a járvány
A lazítások mellett ismét gyorsult a koronavírus terjedése a járványt kevésbé kordában tartó országok bizonyos területein. Németországban a vágóhidakon, húsipari cégeknél intenzívebben terjed a járvány, ezért a szövetségi kormány komoly szigorításokat rendelt el, ám ez később egyéb munkaerőgondokat eredményezhet. Egyebek mellett a húskészítmények feldolgozását helyben végezhetik, emellett a munkaerő kölcsönzése és átmeneti foglalkoztatása sem lesz lehetséges. A húsiparban számos külföldi munkavállalót alkalmaztak, kikerülve a biztonsági előírásokat.
Ausztria egyik legnagyobb postai logisztikai központjában a munkavállalók jelentős része elkapta a koronavírust. Ezért a fegyveres erőket és a tartalékos katonákat kellett kivezényelni más területekről átirányított munkavállalókkal annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatás fenntartható maradjon.
Olaszországban továbbra sem látható a járvány vége, ezért a kormány hosszú távú könnyítő intézkedéseket vezetett be. Az első lakásvásárlók hitelmoratóriumát kiterjesztették akár 18 hónapra azzal számolva, hogy bizonyos munkahelyeken még több mint háromszáz nap után sem indulhat újra a munkavégzés.
Óvatos a lakosság
Habár május közepétől megnyithattak az éttermek Ausztriában, a bécsi városvezetés úgy véli, sokáig korábbi forgalmuk töredékére sem számíthatnak a helyi vendéglősök. Annak érdekében, hogy a bécsiek visszaszokjanak a vendéglátóhelyekre, a városvezetés júniustól szeptemberig kampányt indított. Ennek keretében a lakosok utalványt kapnak, amelyet meghatározott helyeken tudnak lefogyasztani. Egyedülállóknak húsz, több főből álló családoknak ötven euró értékű utalványt küldenek.
Belgiumban korona szülői szabadság néven vezettek be további szabadságolási lehetőséget azoknak, akiknek munkavégzését ellehetetleníti, hogy zárva vannak az iskolák, óvodák. Ennek igénybevételéhez feltétel, hogy a gyermek 12 évesnél fiatalabb legyen. A teljes munkaidős bér helyett pedig annak 20-50 százaléka jár az érintetteknek. További szociális juttatásban részesülnek a home office-ba dolgozók, akik rezsitámogatást kapnak, illetve saját eszköz használata után is kapnak támogatást. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány a lehető leghosszabb ideig fenntartaná a távmunkát, ahol ez lehetséges.
A belgáknál a szociális ellátásokhoz is hozzá kellett nyúlni: a nagyszámú, mintegy 900 ezer munkanélküli ellátása nem csökkenhet a járványhelyzet alatt. A 11,5 millió lakosú Belgiumban a munkanélküli segély első hónapokban folyósított összegénél bizonyos idő után alacsonyabb összeg jár, ezzel ösztönözve az elhelyezkedést.
