Az uniós átlagot tartósan meghaladó, hosszú távon fenntartható növekedést nevezte a legfontosabb gazdasági célnak a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
Rákossy Balázs a Portfólió gazdasági konferenciáján a globális változásokhoz rugalmasan igazodó, de kiszámítható intézkedéseket szorgalmazott.
Válság nincs, de figyelembe kell venni az európai és világgazdaság lassulását, a geopolitikai hátterű konfliktusokat, ki kell használni a digitalizáció és a technológiai átalakulás előnyeit, válaszokat kell találni az oktatás és az egészségügy új kihívásaira – mondta. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált, a befektetések pedig nemcsak mennyiségileg bővülnek, de minőségük is javul, hiszen egyre nagyobb arányban hoznak Magyarországra fejlett technológiákat, kutatási beruházásokat.
Véleménye szerint a befektetésösztönzési rendszer sikerét igazolja, hogy 3300 milliárd forintnyi új, bejelentett beruházás kezdődhet, így a belföldi gépkocsigyártás kibocsátása 2018-hoz képest kétszeres növekedéssel 2023-ra 859 ezer darabra emelkedhet, az elektromos autók akkumulátorainak európai piacát pedig több mint harmadrészt a Magyarországon működő üzemek fedhetik le.
Az államtitkár főképp a versenyképesség javítását sürgette a kis- és közepes vállalkozások érdekében, továbbá kiemelte az államadósság és a közterhek mérséklését, az adóadminisztráció csökkentését, és a következetes költségvetési politika jelentőségét.
Rákossy Balázs arra számít, hogy a reálbérek az idén is jelentős mértékben nőnek, és hozzátette, hogy a jobb termelékenység és a magasabb hozzáadott érték a keresetek további emelkedését eredményezhetik. A kormány, miként eddig, úgy ezután is kész a párbeszédre a gazdasági élet szereplőivel, keresi az együttműködési lehetőségeket, nyitott a visszajelzésekre és folyamatosan elemzi az ország gazdasági kilátásait – hangsúlyozta az államtitkár.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a rendezvényen kifejtette, hogy az alacsony kamatok hosszú időre fennmaradhatnak világszerte. A 2008-as válságot követően az infláció jellege megváltozott, a globális inflációs ráták visszaestek, és a következő 5 évben nem is fognak jelentősen nőni, a negatív kamatok általánossá válnak a fejlett gazdaságokban, az államkötvény piacon és a vállalati kötvény piacon, valamint a nagyobb összegű lakossági betéteknél is – tette hozzá.
Az alelnök úgy látja, hogy a globális hozamkörnyezet átalakulása nem tekinthető rendellenesnek, sőt új lehetőségeket is hozhat, hiszen jelentős megtakarítások keresnek új befektetési lehetőségeket. Hozzátette, hogy az MNB jól reagált a globális gazdaság átalakulására, pontosabban mérte föl a kilátásokat, monetáris politikáját tekintve óvatos maradt, szemben más fejlett országok jegybankjaival. Az MNB mérlege pedig jelentős mozgásteret biztosít egy esetleges recesszió kivédésére. A magyar jegybanki mérlegfőösszeg nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony mértékű, nem éri el a GDP 30 százalékát, készpénz nélkül pedig 10 százaléka körüli – ismertette.
Nagy Márton szerint a legkedvezőbb gazdaságpolitikai mix a megfelelő monetáris és fiskális politika mellett kiegészül a hatékony adósságfinanszírozási stratégiával, megfelelő versenyképességi és makroprudenciális politikával is.
A magyar gazdaság teljesítményét és kilátásait a következő 5 évre kiválónak nevezte. Hangsúlyozta hogy az elért eredményeket „csak elrontani lehet”, ezért meg kell őrizni a beruházásalapú növekedést, elkerülve, hogy fogyasztásalapú növekedés váltsa föl. Véleménye szerint a 3 százalék körüli infláció megfelelő mértékű a növekedéshez, a gazdasági növekedés névleges üteme helyett pedig a felzárkózást kell fenntartani a mindenkori EU-bővülést 2 százalékponttal meghaladva. Mind a gazdaságvédelmi, mind a családvédelmi akcióterveket folytatni kell, előbbit a humán erőforrás és a magyar vállalatok, utóbbit a családbarát egészségügy és a foglalkoztatáshoz kötött családtámogatás érdekében – tette hozzá.
Az alelnök szerint a gazdasággal szemben a bankrendszer jelentős lemaradást mutat, ezért abban jelentős átalakításokat sürgetett. Véleménye szerint Magyarországon csak 5 bankra van szükség. A hitelnyújtások időtartama hosszú, a hitelfelárak és a devizaátváltás költsége magas, túl sok a bankfiók, a banki digitalizáció mértéke alacsony, és veszélyes, hogy a bankrendszer még mindig nem vette fel a versenyt a fintech cégekkel (digitális pénzügyi szolgáltatókkal) – hangsúlyozta. A mostani „elmaradott” bankrendszer helyett Nagy Márton szerint hatékony, az ügyfelek bizalmát visszaszerző, modern bankrendszerre lenne szükség.
