Tartós marad a béremelési kényszer

Várhatóan jövőre is jelentősen, átlagosan akár tíz százalékkal is nőhetnek a keresetek, mivel a vállalkozások bevallása szerint az eddigieknél is több nehézséggel jár a megfelelő munkaerő felkutatása. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a cégek több mint fele már óvatosabban emelné a kereseteket, ám az egyre nagyobb piaci nyomás továbbra is a munkavállalóknak kedvez. Láthatóan az idei évtől komolyan felértékelődött a vállalati képzések szerepe.

A kereskedelmi szakértő úgy véli, a vártnál magasabb forgalom felerősítette a piacot általánosan jellemző munkaerőpiaci problémákat Fotó: Bach Máté

Jövőre is az előrejelzettnél jobban emelkedhetnek a bérek, habár némileg ellentmond a várakozásoknak, hogy a vállalkozások az eddigieknél már szerényebb mértékben tervezik rendezni a kereseteket – derül ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a bécsi Kienbaum személyzeti és menedzsment-tanácsadó cég közös bérezési tanulmányából, amelyben 15 ezer munkavállaló bérezési adatait vették alapul a hazánkban működő német cégeknél.

Az ellentmondásos folyamat az elmúlt években is megfigyelhető volt, mivel annak ellenére nőttek a keresetek jóval tíz százalék felett, hogy a vállalkozói szféra már 2018-ban sem várt tíz százalékot meghaladó felzárkóztatást. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a szakmunkások, fizikai munkások keresete nőtt arányaiban a legjobban, amelynek oka, hogy egyre nehezebb a megfelelő munkaerő felkutatása.

A vállalkozások több mint fele három területet jelölt meg, amely az üzleti fejlődésre nézve a legnagyobb kockázatot jelenti: a piaci kereslet csökkenését, a munkaerőköltségek növekedését, valamint a szakemberhiányt.

A folyamatos járulékcsökkentés ellenére is növekvő munkaköltségek miatt az egyébként jó keresetekkel kecsegtető hazai, német tulajdonú vállalatok már kisebb béremelést adnának 2020-ban.

A válaszadók több mint fele három és kilenc százalék között jelölte meg a tervezett keresetrendezés mértékét, és az idei 14 százalékhoz képest mindössze két százalékuk tervez 12 és 15 százalék közötti emelést.

Ugyanakkor a piaci elemzők, valamint a munkáltatói és munkavállalói képviseletek egybehangzó várakozása szerint – hasonlóan az elmúlt évekhez – rákényszerülnek a tervezettnél jelentősebb béremelésre a vállalkozások, mivel a szakképzett munkaerő megtartása elsőbbséget élvez. Ráadásul a szakszervezetek azzal is érvelnek, hogy a hozzáadott értékből a bérekre és juttatásokra fordított arány még mindig nem éri el a válság előtti szintet.

A vállalatok 61 százaléka jelölte meg a képzett munkaerő iránti növekvő igényt a jövő évi előrejelzésében. Ez jelentős emelkedés, mivel egy évvel korábban a cégek 27 százaléka számolt be növekvő munkaerőigényről.

Ezzel szemben míg az idei évre a cégek 56 százaléka azt várta, hogy változatlan marad a képzett dolgozók iránti keresletük, jövőre ezt már csak 27 százalékuk tartja elképzelhetőnek. Változatlanul gondot okoz a meglévő munkaerő minősége, ugyanakkor némi javulást már tapasztalnak az érintettek. A vállalatok 61 százaléka szerint kielégítő mértékű a képzett munkaerő, ugyanakkor mindössze hat százalékuk vallja egyszerű feladatnak a toborzást. A munkára fogható dolgozók képzettségi szintjét a felmérésben részt vevők 45 százaléka csak elégségesre értékelte.

Jövőre a vállalati továbbképzések szerepe még jobban felerősödhet, ilyen képzéseket a megkérdezett munkáltatók 42 százaléka tervez. Azért is kimagasló a növekedés, mert 2018-ban, az idei évre készített előrejelzésben mindössze a szereplők két százaléka kívánt erősíteni a vállalati továbbképzésben.

Sőt, egy éve a foglalkoztatók 35 százaléka inkább csökkentette volna ezeket a képzéseket, míg napjainkban csupán hat százalékuknak van ilyen terve. A továbbképzés felértékelődését az is jól mutatja, hogy a kafetériaelemek között arányaiban megemelkedett a szakképzetteknél, az alkalmazottaknál és a vezető beosztásban dolgozóknál a juttatási forma aránya.

A vállalati terveknek némileg ellentmondó, az utóbbi évekhez hasonló béremelési mértékekkel kapcsolatos piaci várakozásokat támasztja alá az is, hogy már 2019-re is kisebb felzárkóztatással számoltak a munkáltatók, ugyanakkor a német–magyar kamara tanulmánya azt mutatja, idén jobban nőttek a keresetek, mint tavaly. A megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozott arról, hogy magasabb fizetési igénnyel találkozott 2018-hoz képest.

Ugyanakkor egy éve még a munkáltatók 73 százaléka számított a fluktuáció növekedésére; mára ez az arány 46 százalékra csökkent, de még ez is jelentősnek mondható. Korábban lapunk beszámolt róla, a szakszervezetek tapasztalata, hogy a munkavállalók bátrabban lépnek fel a munkaerőhiány miatt magasabb fizetési igénnyel, és könnyebben továbbállnak, ha jobb ajánlatot kapnak.

A német cégek 2019-re 2,4 és 9,2 százalék közötti béremelésről számoltak be, míg 2018-ban csak 2,2 és 8,9 százalék között zárkóztatták fel a kereseteket. A fizikai dolgozók keresete nőtt idén is a legnagyobb mértékben, 9,2 százalékkal, ami nagyobb mértékű volt, mint tavaly. Jelentősebben emelkedett a szakmunkásoknál magasabb pozícióban lévő alkalmazottak, valamint a szakirányú végzettségűek keresete is.

A német vállalatok idén és tavaly egyaránt hét százalék körül növelték magasabb pozícióban dolgozó munkavállalóik fizetését is, ugyanakkor országosan nem ez a jellemző.

A tanulmány megállapította: 2019-ben sem csökkent a vállalatok szemszögéből a munkaerőpiaci nyomás Magyarországon, így jövőre is érezhető marad a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya. Ez a folyamat pedig komoly nyomást gyakorol a bérekre.