Kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Ennek oka főként a világjárvány miatt beszűkült exportlehetőségekben keresendő, ráadásul az egyes állatbetegségek és a tavaszi aszály is tovább nehezítik az egyes ágazatokban dolgozó gazdálkodók helyzetét.
A Takarékbank agrárügyfeleinek június végi megkérdezése alapján készült agrár- és élelmiszeripari bizalmi index 27,5 pontra emelkedett az egy negyedévvel korábbi 26,5 pontról. A tojással és szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírust jobban átvészelték. Előbbieknél a húsvéti időszaki keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a kedvező kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a jól tárolható kultúrák a karanténidőszak alatti értékesítése hozta jó helyzetbe a szereplőket. A sertéságazatban az afrikai sertéspestis még mindig erőteljesen érezteti hatását, az átvételi árak csökkenése ugyanakkor kedvez a feldolgozóknak.
A leginkább pesszimisták a baromfineveléssel foglalkozó gazdálkodók voltak, amire van is okuk.
A madárinfluenza miatt Bács-Kiskun megyében gyakorlatilag leállt a termelés, mintegy hárommillió állatot öltek le a hatóságok, ráadásul a betegség miatt az Európai Unión kívülre irányuló export is korlátozva van.
Ehhez jött hozzá a járvány, hiszen a vendéglátóhelyek és a szállodák ideiglenes bezárása alapos keresletcsökkenést okozott.
A Takarékbank szakemberei az idén az agrár-élelmiszeripar csökkenő kibocsátásával számolnak, bizakodásra ad azonban okot, hogy a magyar mezőgazdaságnak jelentős tartalékai vannak.
