Túlzó politikai szólamok és számszaki közlések

Éles szócsatát hozott tegnap az Országgyűlésben a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló vita. Az ellenzéki szónokok egyebek mellett korrupcióról és elszalasztott lehetőségekről beszéltek, a kormány képviselője eközben úgy vélekedett: a múlt évi intézkedések az életszínvonal emelkedését hozták.

Jakubász Tamás
2019. 10. 25. 7:32
LEZSÁK Sándor; DOMOKOS László
A számvevőszék elnöke szintén ismertette álláspontját Fotó: MTI/Kovács Tamás
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismerős állításokat soroltak tegnap az ellenzék képviselői a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában a parlamentben. Az MSZP-s Tóth Bertalan például az igaz­ságtalanság és a korrupció költségvetésének nevezte a tavalyi büdzsét, hozzátéve, hogy szerinte torz a Fidesz társadalomfilozófiája. A Demokratikus Koa­líció szónoka, Varju László úgy vélekedett: a növekedés nem fenntart­ható, ráadásul a gazdaság nem tudásalapú, hanem államközpontú. Az LMP a környezetvédelem és a hazai vállalkozások támogatásának szempontját hiányolta, a Jobbik képviselője pedig azt állította, hogy az elmúlt tíz évben elmaradt a gazdaság szerkezetének átalakítása.

A politikai szólamokat is bőven tartalmazó ellenzéki felszólalásokkal szemben a szaktárca államtitkára a gazdasági eredményeket ismertette. Banai Péter Benő – a távirati iroda tudósítása szerint – arról beszélt: a magyar gazdaság 2018-ban jóval az unió átlagos szintje felett bővült, az államháztartás stabil volt, a hiány kedvezően alakult, miközben a GDP-arányos államadósság nagyobb ütemben csökkent a vártnál. – A 2018-ast alappal lehet a munkából élők és a családok költségvetésének nevezni – összegzett, majd arról beszélt, hogy tavaly a bruttó havi átlagkereset 330 ezer forintra nőtt és folytatódott a nyugdíjak reálértékének emelkedése, vagyis a gazdaság erősödésével együtt 2018-ban emelkedett a magyar emberek életszínvonala.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar gazdaság úgy bővült a tervezett 4,3 százalék helyett 5,1 százalékkal, hogy az uniós források felhasználása alacsonyabb volt, azaz a növekedés nem az uniós pénzek miatt lett nagyobb. A felszólaló kormánypártok politikusai arra hívták fel a figyelmet, hogy a tavalyi költségvetés elősegítette a családok boldogulását.

A számvevőszék elnöke szintén ismertette álláspontját
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az általános vitában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is ismertette a szervezet szakmai véleményét. Domokos László közölte: a 2018-as központi költségvetés végrehajtása az előírások szerint történt, a hiány és az államadósság a kedvező makrogazdasági körülményeknek köszönhetően – beleértve a GDP jelentős bővülését – a törvényi követelmények szerint alakult. Hozzátette: a 2018-as zárszámadásról szóló törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepelő adatok megbízhatók.

Az elnök emlékeztetett, hogy 2013-ig az adóbevételek rendre elmaradtak a tervezettől, ehhez képest mostanában csökkenő adókulcsok mellett is több folyik be. Elmondta azt is, hogy a tavalyi makrogazdasági folyamatok elemzése nyomán az ÁSZ arra jutott: a GDP 2018-as növekedése lehetővé tette, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége közeledjen az uniós átlaghoz. A folyamat szempontjából fontos kérdés az aktuális hajtóerők fennmaradása, illetve az, hogy a döntéshozók a körülményekhez igazítsák a gazdaságpolitikai eszköztár elemeit.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.